Egyetemistákat hívott meg Olja Bećković a Hét benyomása (Utisak nedelje) című műsorába: nem véletlenül, ugyanis az egyetemi hallgatók kitartanak a követeléseik mellett, és amennyiben a hatalom ezeket nem teljesíti, nem adják fel a harcot, és az egyetemek épülete továbbra is blokád alatt lesz.
A Belgrádi Politikai Tudományok Karának hallgatója, Aleksa Simić elmondta, hogy minden hallgató szeretne vizsgázni januárban, ő viszont nem szeretné, ha a mai rendszerben kellene diplomát szereznie. A műsorban a hallgatók beszéltek a vasárnapi demonstrációról a belgrádi Alkotmánybíróság előtt, és azt mondták, hogy az Alkotmánybíróság minden, csak nem alkotmányos, és hogy az alkotmány megsértésének legnyilvánvalóbb példája a gyülekezési szabadság megsértése.
„Az Alkotmánybíróság minden, csak nem alkotmányos, mint Szerbia legmagasabb szintű hatóságának garantálnia kellene a véleménynyilvánítás és szólásszabadság jogát, és mi nap mint nap látjuk a televízióban és az utcákon, hogy nincs ilyen jog” – mondta Nina Kanjevac, a niši Jogtudományi Kar hallgatója.
„A véleménynyilvánítás szabadságát implicit módon és közvetve vonják meg tőlünk, mert bármit is mondunk, mindig reagálnak rá valamilyen módon – vagy mocskolnak minket a médiában, vagy idegen zsoldosokként ábrázolnak minket, vagy azzal jönnek, hogy az ellenzék pénzel bennünket, hogy romboljuk az országot. Ez egyszerűen nem igaz. Nem gondoljuk, hogy bárki is a kezét a szánkra teszi, hogy megakadályozza, hogy beszéljünk, sokkal több módja van annak, hogy jelezzék valakinek, hogy ne nyilvánítsa ki a véleményét” – közölte Simić.
Az újvidéki Műszaki Tudományok Karának hallgatója, Marko Đenadić szerint az alkotmány megsértésének legnyilvánvalóbb példája a gyülekezési szabadság megsértése.
„Összegyűltök valahol, és megjelennek emberek, akik lehetőség szerint meg akarnak ölni titeket. Kiszállnak az autóikból, és támadnak, míg közben mások arról beszélnek, hogy ebben az országban biztosított a szabadság. Tehát a szabadság bizonyos határok között létezik, és addig tart, amíg a hatalom megengedi” – magyarázta Đenadić, aki hozzátette, hogy a Nemzetbiztonsági és Hírszerzési Iroda (BIA) székháza előtti tüntetésnek következményei voltak, ugyanis az ott részt vevő hallgatók esetében nyomásgyakorlás történt, a szüleiket pedig „baráti beszélgetésre” hívták be. „A támogatásunkkal fel kell ébresztenünk őket. El kell mondanunk nekik, hogy megértjük, milyen helyzetben vannak, hogy talán zsarolják őket, hogy talán elveszítik az állásukat, ha a törvényeknek megfelelően dolgoznak, de mi itt vagyunk, hogy mögéjük álljunk, és hogy erőt adjunk nekik, hogy a törvényeknek megfelelően végezzék a munkájukat, objektíven és átláthatóan. Úgy érezzük, hogy meg kell adni a szükséges támogatást ezeknek az embereknek, és el kell távolítani a félelmet a tevékenységükből” – nyilatkozta Đenadić.
A kérdésre, hogy mit válaszolnak azok a hallgatók, akik a blokádot támogatják, azoknak, akik januárban szeretnének vizsgázni, a műsor vendégei azt mondták, hogy mindannyian értik, hogy egy magasabb célról van szó, és hogy egy folyamat indult el.
„A legjobb nyilatkozatot talán az Újvidéki Egyetem Természettudományi és Matematikai Karának vezetősége adta ki, amely közölte, amikor véget ér a blokád, folytatódik az oktatás, megtartják a szükséges gyakorlatokat, előadásokat, és utána a szóban forgó vizsgaidőszakot is. És ha a blokád most egy-két nap múlva befejeződne, akkor sem várhatjuk el, hogy azonnal elkezdődjön a januári vizsgaidőszak, mert hogy nézne ki ez az Orvosi Karon, vagy azon a karon, amely jövőbeli mérnököket képez, akik nem végeztek el elég gyakorlatot. Meg kell beszélni, hogyan pótolják az anyagot, de a blokád tény, és bárki eljöhet a plenáris ülésre, hogy közölje a véleményét, és megvitassuk a helyzetet” – tette hozzá Đenadić.
Simić elmondta, hogy mindenki szeretne vizsgázni, de nem ebben a rendszerben.
„A kollégáinkkal való kommunikációban azt látjuk, hogy van egy vágy a változásra, egy egység, készség arra, hogy támogassuk egymást minden ilyen próbálkozásban. Mi mindannyian szeretnénk vizsgázni, én például negyedéves hallgató vagyok, de nem szeretném, ha ebben a rendszerben kellene diplomát szereznem, szemben azzal a rendszerrel és társadalommal, amit létrehozhatunk, ha kitartunk a blokádokban” – nyilatkozta Simić.
A Műszaki Tudományok Karának hallgatója hozzátette, hogy nem igaz, hogy a hallgatóknak nincs mit veszíteniük, mivel már eljutottak egy bizonyos szintre a tanulmányaikban, amibe sok energiát fektettek.
„Lássuk be, nem abszurd az az állítás, hogy nincs mit veszítenünk? Már a negyedik évem végén vagyok huszonkilenc sikeres vizsgával a hátam mögött, még néhány maradt, és programozó leszek. Relatívan jó fizetés, akár külföldre is mehetnék, de nézzék meg, mivel foglalkozom – blokkolom az egyetemet. Kicsit szégyellném, ha évek múlva a tükörbe nézve azt kellene megállapítanom, hogy nem vettem részt ebben, mert úgy érzem, hogy a magasabb célkitűzések – az intézmények munkája, az igazságért való küzdelem, a szolidaritás a kollégákkal – helyes” mondta Đenadić.
Országszerte folytatódnak az egyetemista tüntetések (Fotó: Mina Delić)
