Aleksandar Vučić az ellenzéktől kérte, hogy nyújtsanak be 67 népképviselői aláírást, amelyekhez a kormányzó többség további 100 aláírásával tanácsadó népszavazást lehetne kiírni. Az N1 beszámolója szerint ez kevesebb mint fél év alatt már harmadik alkalom, hogy Vučić ilyen állampolgári véleménynyilvánítást javasol/kér, amely valójában semmit sem oldana meg – mivel tanácsadó jellegű, azaz nem kötelező érvényű. Ezenkívül az elnök csak egyértelműen meghatározott eljárás alapján váltható le, nem népszavazás útján. Másrészt egyértelmű, hogy ezek a javaslatok mindig akkor érkeznek, amikor a társadalom megosztottsága mély, a válság pedig jelentős.
A keddi javaslat előtt Vučić ugyanezt a javaslatot november 4-én, a Happy TV műsorában tette, mindössze négy nappal az újvidéki vasútállomás előtetőjének összeomlása után. Az N1 emlékeztet arra, hogy az ellenzék a baleset miatt Miloš Vučević miniszterelnök és Milan Đurić, Újvidék polgármesterének lemondását követelte. Vučić válasza ismét az volt, hogy népszavazást javasolt saját leváltásáról.
„Megoldást ajánlok nektek, egy nagy győzelmet. Hogy ne mondjátok, milyen többség szükséges mindenhez, biztosítunk nektek 126 szavazatot a többséghez. Kimegyünk, és népszavazást kérünk a polgároktól, hogy az Országgyűlés tanácsadó véleményt kérjen a népszavazáson Aleksandar Vučić felmentéséről. Most ellenőriztem, hogy egyetértenek-e az eljárással a leváltásom kapcsán. Ha a nép 50 százaléka azt mondja, hogy egyetért, egyetlen napig sem maradok tovább elnök. Nyilvánosan megfogadom, hogy nem leszek többé elnök, és új elnökválasztásra megyünk” – mondta Vučić két hónappal ezelőtt.
Közben november 5-én Újvidéken nagy tüntetés zajlott, letartóztatták a diákokat és aktivistákat, napokig tartó blokádok alatt állt az ügyészség és a bíróság, valamint beszámolók érkeztek a rendőrségi brutalitásról, amely során egy idős férfit is megvertek. A helyzet a diákok szinte az összes állami egyetem blokádjával csúcsosodott ki az országban. Az ezt követő napokban szó esett az illetékes miniszterek lemondásáról, nyomozásról, vádemelésről, diákokról és blokádokról, de a lojalistákról is. Január 14-ig mindenről beszéltek, amikor Vučić nyilatkozata szerint a CRTA szervezet kutatása adott okot a népszavazási javaslatra, amely szerint a polgárok nem bíznak Vučićban.
A CRTA 2024. december 20. és 28. között végzett felmérése 1030 megkérdezett részvételével azt mutatta, hogy a tanácsadó népszavazáson a polgárok 34 százaléka támogatná az elnököt, míg 52 százaléka megvonná a bizalmat. Amit Vučić elhallgatott, az a CRTA második kérdése volt: vajon a tanácsadó népszavazás egyáltalán megoldást jelent-e a válságra? A válaszadók többsége (54 százalék) szerint nem, míg 37 százalék szerint ez lépés lehetne a válságból kivezető úton.
Egy korábbi nagy válságot, amelyet Vučić hasonló módon, legalábbis formálisan meg akart oldani, a lítium kitermelés körüli viták jelentették az elmúlt nyáron. A lítium kitermelése elleni tüntetések közepette Vučić azt üzente, hogy nem adja fel a projektet. Az ellenzők számára megoldásként saját elmozdításáról szóló népszavazást kínált fel.
„Azt hiszitek, hogy minden áron hatalmon akarok maradni? Nyújtsatok be egy kérelmet, akár 70, 75, 80 képviselő aláírásával, a többi aláírást én biztosítom, és menjünk népszavazásra” – mondta Vučić augusztus 1-jén Belgrádban az újságíróknak. Az N1 újságírójának emlékeztetése, miszerint 2023 júniusában is említett népszavazást az elnök kapcsán, Vučić így válaszolt:
„Az elnök lemondásának kezdeményezéséhez kétharmados többségre van szükség. Kész vagyok segíteni az ellenzéknek, hogy elérjék ezt a kétharmadot, úgy, hogy megkérem Miloš Vučević barátomat, hogy az SNS képviselői támogassák ezt az igényt, és menjünk a népszavazás procedúrájába. Ez teljesen összhangban van az Szerb Köztársaság Alkotmányával.”
Egy másik válsághelyzet, amikor Vučić népszavazásról beszélt, 2023 júniusában történt, amikor a Vladislav Ribnikar Általános Iskolában és a Malo Orašje és Dubona falvakban történt tömeggyilkosságok után tüntetések kezdődtek.
