Aleksandar Vučić az ellenzéktől kérte, hogy nyújtsanak be 67 népképviselői aláírást, amelyekhez a kormányzó többség további 100 aláírásával tanácsadó népszavazást lehetne kiírni. Az N1 beszámolója szerint ez kevesebb mint fél év alatt már harmadik alkalom, hogy Vučić ilyen állampolgári véleménynyilvánítást javasol/kér, amely valójában semmit sem oldana meg – mivel tanácsadó jellegű, azaz nem kötelező érvényű. Ezenkívül az elnök csak egyértelműen meghatározott eljárás alapján váltható le, nem népszavazás útján. Másrészt egyértelmű, hogy ezek a javaslatok mindig akkor érkeznek, amikor a társadalom megosztottsága mély, a válság pedig jelentős.
A keddi javaslat előtt Vučić ugyanezt a javaslatot november 4-én, a Happy TV műsorában tette, mindössze négy nappal az újvidéki vasútállomás előtetőjének összeomlása után. Az N1 emlékeztet arra, hogy az ellenzék a baleset miatt Miloš Vučević miniszterelnök és Milan Đurić, Újvidék polgármesterének lemondását követelte. Vučić válasza ismét az volt, hogy népszavazást javasolt saját leváltásáról.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Megoldást ajánlok nektek, egy nagy győzelmet. Hogy ne mondjátok, milyen többség szükséges mindenhez, biztosítunk nektek 126 szavazatot a többséghez. Kimegyünk, és népszavazást kérünk a polgároktól, hogy az Országgyűlés tanácsadó véleményt kérjen a népszavazáson Aleksandar Vučić felmentéséről. Most ellenőriztem, hogy egyetértenek-e az eljárással a leváltásom kapcsán. Ha a nép 50 százaléka azt mondja, hogy egyetért, egyetlen napig sem maradok tovább elnök. Nyilvánosan megfogadom, hogy nem leszek többé elnök, és új elnökválasztásra megyünk” – mondta Vučić két hónappal ezelőtt.
Közben november 5-én Újvidéken nagy tüntetés zajlott, letartóztatták a diákokat és aktivistákat, napokig tartó blokádok alatt állt az ügyészség és a bíróság, valamint beszámolók érkeztek a rendőrségi brutalitásról, amely során egy idős férfit is megvertek. A helyzet a diákok szinte az összes állami egyetem blokádjával csúcsosodott ki az országban. Az ezt követő napokban szó esett az illetékes miniszterek lemondásáról, nyomozásról, vádemelésről, diákokról és blokádokról, de a lojalistákról is. Január 14-ig mindenről beszéltek, amikor Vučić nyilatkozata szerint a CRTA szervezet kutatása adott okot a népszavazási javaslatra, amely szerint a polgárok nem bíznak Vučićban.
A CRTA 2024. december 20. és 28. között végzett felmérése 1030 megkérdezett részvételével azt mutatta, hogy a tanácsadó népszavazáson a polgárok 34 százaléka támogatná az elnököt, míg 52 százaléka megvonná a bizalmat. Amit Vučić elhallgatott, az a CRTA második kérdése volt: vajon a tanácsadó népszavazás egyáltalán megoldást jelent-e a válságra? A válaszadók többsége (54 százalék) szerint nem, míg 37 százalék szerint ez lépés lehetne a válságból kivezető úton.
Egy korábbi nagy válságot, amelyet Vučić hasonló módon, legalábbis formálisan meg akart oldani, a lítium kitermelés körüli viták jelentették az elmúlt nyáron. A lítium kitermelése elleni tüntetések közepette Vučić azt üzente, hogy nem adja fel a projektet. Az ellenzők számára megoldásként saját elmozdításáról szóló népszavazást kínált fel.
„Azt hiszitek, hogy minden áron hatalmon akarok maradni? Nyújtsatok be egy kérelmet, akár 70, 75, 80 képviselő aláírásával, a többi aláírást én biztosítom, és menjünk népszavazásra” – mondta Vučić augusztus 1-jén Belgrádban az újságíróknak. Az N1 újságírójának emlékeztetése, miszerint 2023 júniusában is említett népszavazást az elnök kapcsán, Vučić így válaszolt:
„Az elnök lemondásának kezdeményezéséhez kétharmados többségre van szükség. Kész vagyok segíteni az ellenzéknek, hogy elérjék ezt a kétharmadot, úgy, hogy megkérem Miloš Vučević barátomat, hogy az SNS képviselői támogassák ezt az igényt, és menjünk a népszavazás procedúrájába. Ez teljesen összhangban van az Szerb Köztársaság Alkotmányával.”
Egy másik válsághelyzet, amikor Vučić népszavazásról beszélt, 2023 júniusában történt, amikor a Vladislav Ribnikar Általános Iskolában és a Malo Orašje és Dubona falvakban történt tömeggyilkosságok után tüntetések kezdődtek.
