A világsajtó kommentárjainak középpontjában Izrael és a Hamász közötti tűzszünetről szóló megállapodás áll, ezért a lapszemlénket a Gázai övezettel kezdjük. Az elmúlt napokban a lapok foglalkoztak még a jemeni húszik elleni katonai csapásokkal, valamint a dél-kaliforniai pusztító tüzekről, amelyek még egy héttel a kitörésük után sem adnak okot megkönnyebbülésre. – Átlapoztuk a világsajtót Amszterdamtól Szingapúrig és New Yorktól Tokióig.
Izrael—Hamász: remény a békére?
A Tel Aviv-i Haaretz című közép-baloldali liberális napilap a tűzszünet következetes betartását követeli
„A megállapodást maradéktalanul végre kell hajtani, már csak a Gázai övezetben bekövetkezett tömeges halál és hatalmas pusztítások miatt is. Minden túsz visszaadása legfőbb erkölcsi kötelesség. De Izraelnek is erkölcsi kötelessége véget vetni a Gázai övezetben bekövetkezett katasztrófának. A következő napok nehezek lesznek. A televízióban a szabadon engedett túszokról készült képek érzelmeket és fájdalmat váltanak majd ki. Az öröm a szomorúsággal keveredik. De nem szabad megelégednünk ezekkel a képekkel. Minden túsznak haza kell térnie. A háborúnak teljesen és feltétlenül véget kell vetni. Eljött az újjáépítés ideje.”
A madridi El Paíz című közép-baloldali napilap rámutat:
„A tűzszünet általi pillanatnyi enyhülést örökre beárnyékolja a 15 hónapja tartó brutális háború, amely eddig 400 izraeli katona halálát okozta és 46 700 áldozatot követelt a Gázai övezetben.”
A Ramallah-i Al Hayat Al-Jadida című, a Palesztin Nemzeti Hatóság hivatalos napilapja ezt írja erről a témáról:
„A tűzszünet után a Hamásznak szembe kell néznie történelmével és önképével. A palesztinok érdekeit kell képviselnie. Ezenkívül a Hamásznak meg kell szakítania kapcsolatait néhány regionális szereplővel, amelyek csak pusztítást hoztak a palesztinokra. A Hamásznak még hosszú utat kell megtennie a nemzeti legitimitás elnyeréséhez.”
A New York-i Wall Street Journal című, 1889 óta megjelenő, elsősorban amerikai gazdasági és nemzetközi üzleti témákkal, valamint pénzügyi hírekkel és témákkal foglalkozó, a republikánusokhoz húzó konzervatív napilap úgy látja, hogy az Egyesült Államok egyértelműen részt vesz a megállapodásban:
„Amikor egy amerikai elnök úgy dönt, hogy használja a hatalmát, büszke lehet rá. Ez az Izrael és a Hamász közötti túszegyezmény tanulsága, amelyet néhány nappal Donald Trump beiktatása előtt kötöttek. Ez az amerikai túszok Iránból való szabadon bocsátására emlékeztet Reagan elnökségének első perceiben. Azzal, hogy Trump fenyegetőzött, hogy »elszabadul a pokol«”, ha a túszokat nem engedik ki január 20-ig, az Egyesült Államok nyomást gyakorolt a felekre, hogy megállapodásra jussanak.”
[A jobboldali kommentárhoz hozzá kell tennünk, hogy “a pokol” valójában 15 hónapja tart, Trump fenyegetése semmivel nagyobb “poklot” nem tudott vizionálni a gázai lakosságra nézve – A szerk. megj.]
Áttörés a gázai megállapodás felé vezető úton? Teszi fel a kérdést a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap és ezt a választ adja:
„Nehéz megmondani, hogy az elmúlt évben hányszor számoltak be arról, hogy Izrael és a Hamász közel áll egy új gázai megállapodáshoz. Minden alkalommal összeomlott az állítólagosan közelgő tűzszünetről szóló megállapodás, illetve a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszok és a palesztin foglyok szabadon bocsátásának reménye. De most van egy megállapodás-tervezet, amely bizakodásra ad okot – jelentette be mindkét fél képviselője. »Áttörés« történt Katar fővárosában, Dohában. Ebben nyilván a leköszönő amerikai elnök, Joe Biden és utódja, Donald Trump küldöttei is közrejátszottak.
A megfigyelők figyelmeztettek azonban a túl korai örömre is. Rámutattak a 2023 decembere óta érzékelt elkeserítő tapasztalatokra, amikor már egy hét után összeomlott az első megállapodás Izrael és a Hamász között. Újra és újra meghiúsult egy további megállapodás, annak ellenére, hogy Biden erre minden erőfeszítést megtett. A megállapodás meghiúsításáért mindkét fél egymást hibáztatta. Végső soron álláspontjaik túlságosan eltértek egymástól: a Hamász állandó tűzszünetet és az izraeli hadsereg kivonását követelte, míg Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök továbbra is elkötelezett maradt az iszlamista szervezet katonai legyőzése mellett. Eközben a túszok és a gázai lakosság halálos áldozatainak száma tovább emelkedett.
[…] Időközben a megállapodás részletei is napvilágot láttak a sajtóban. A megállapodás tehát több szakaszból áll. Az első szakasz, amely hat hétig tart, tűzszünettel kezdődik. A Hamász azonnal megkezdi 33 túsz szabadon bocsátását: nőket (beleértve a női katonákat), az 50 év feletti férfiakat, valamint a betegeket és sebesülteket. A túszok átadása fokozatos lesz: három az első napon, további négy pedig a következő héten történik. Az arab média kedden arról számolt be, hogy Egyiptom már készül a túszok fogadására a rafahi határátkelőn és a segélyszállítások újraindítására.
Az átkelőt jelenleg is az izraeli hadsereg ellenőrzi. A kivonulás azonban fokozatosan követi majd a túszok szabadon bocsátását, és a palesztinok visszatérhetnek a terület északi részére. Ezen túlmenően Izrael várhatóan mintegy ezer palesztin férfi és női foglyot fog szabadon engedni. A pontos szám nyilván attól függ, hogy a 33 túsz közül hányan vannak még életben. Hivatalos izraeli adatok szerint még mindig 98 túsz van a Gázai övezetben, akik többségét a 2023. október 7-i terrortámadás során rabolták el. Közülük 36-ot már halottá nyilvánítottak, de nem világos, hogy a többiek közül hányan vannak még életben. Többek között ezek a nyitott kérdések álltak a közelmúltban a tárgyalások középpontjában.
[…] Ellentétben azzal a széles körben elterjedt vélekedéssel, hogy Trump feltétel nélkül támogatná Izrael irányvonalát, úgy tűnik, hogy különösen Netanjahura volt hatással. A katari megbeszéléseken részt vevő közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff szombaton rövid időn belül találkozót kért a miniszterelnöktől – annak ellenére, hogy ez szombati napon szokatlan. A találkozó után Netanjahu Dohába küldte kulcsfontosságú képviselőit.”
Gázai tűzszünet kérdőjelekkel – Elméletileg mindkét fél elfogadta a feltételeket, de a tényleges megállapodásnak így is több akadálya van, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:
„Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfő estére sürgősségi biztonsági egyeztetésre hívta össze a legfelsőbb biztonsági, védelmi és politikai vezetőket, akikkel a Dohában 16 napja megszakítás nélkül folyó közvetett tárgyalások nyomán összeállt gázai tűzszüneti egyezmény részleteit tekintették át. Az optimista nemzetközi nyilatkozatok ellenére a fegyvernyugvásra és a túszok kiszabadítására hétfő este még nem volt garancia.
A gázai háború 2023. október 7-i kezdete óta egyetlenegyszer, még azon év novemberében sikerült egy átmeneti tűzszünetet tető alá hozni, aminek köszönhetően 105 izraeli túsz visszanyerte szabadságát. Azóta sem fegyvernyugvás, sem fogolycsere nem volt, a száz túsz közül 35 már bizonyítottan halott, miközben a gázai humanitárius helyzet vészesen tovább romlik. Tavaly májusban Joe Biden amerikai elnök terjesztett elő egy tűzszüneti javaslatot, ami kapcsán újra intenzív tárgyalások kezdődtek. Sokáig úgy tűnt, hogy küszöbön áll az újabb megállapodás, ámde az amerikai, katari, illetve egyiptomi közvetítők optimista nyilatkozatai ellenére valójában sem Izrael, sem a Hamász nem volt hajlandó tényleges kompromisszumra.
A libanoni Hezbollah és a Hamász vezetőinek módszeres tavaly nyári izraeli likvidálása, a Hezbollah fölötti izraeli győzelem, majd Bassar el-Aszad szíriai diktátor bukása azonban új helyzetet teremtett a Közel-Keleten. Irán befolyása és támogatási lehetőségei olyannyira megcsappantak, hogy a Hamászt is újra tárgyalóasztalhoz kényszerítette. Netanjahura és kormánya szélsőjobb pártjaira viszont elsősorban a tavaly novemberben megválasztott Donald Trump nyomása volt nagyobb hatással. Kezdetben Netanjahu és szövetségesei időhúzásra játszottak, mert abban reménykedtek – nemcsak az arab, hanem izraeli médiajelentések szerint is –, hogy az új amerikai adminisztráció hivatalba lépésével kedvezőbb feltételek mellett köthetnek alkut, és emellett zöld utat kaphatnak a megszállt ciszjordániai területek annektálására is. Karácsony előtt is több optimista nyilatkozat megjelent arról, hogy gyakorlatilag küszöbön áll az Izrael és Hamász közötti tűzszüneti megállapodás. Most viszont – vélhetően nem függetlenül Trump fenyegetőzésétől – elkészült egy újabb tervezet, ezt már Joe Biden leköszönő amerikai elnök, Antony Blinken külügyminiszter, valamint a közvetítő Katar vezetői is nyilvánosan bejelentették, izraeli magasrangú tisztségviselők pedig azt nyilatkozták, hogy a Hamász térfelén pattog a labda.”
Támadások a Húszi milícia ellen
A torinói La Stampa című, egyik legrégibb olasz liberális, eredetileg fasiszta, antikommunista napilap így fogalmaz:
„A jemeni húszi milícia elleni támadás nem csupán a Vörös-tengeren való szabad hajózás helyreállítását célozza. Arról is szó van, hogy felfigyelnek rájuk a régió igazi uralkodói, az iráni Iszlám Forradalmi Gárda, valamint Oroszország és Kína, amelyek a régiótól távolabb vannak.”
Az amszterdami Volkskrant című közép-baloldali napilap másképp látja a helyzetet:
„A Vörös-tengeren tapasztalható fokozódó feszültség ismét felveti a kérdést, hogy meddig folytatódhat az Egyesült Államok Izraelnek nyújtott feltétlen támogatása. Az arab világ és más országok számára már régóta világos, hogy Izrael gázai lépései aránytalanok. Az ebből a vak dühből fakadó túlzott erőszak csak növeli a Hamász támogatottságát az arab világban. Csak az Egyesült Államok tud véget vetni ennek az erőszakspirálnak.”
Tűzvész Dél-Kaliforniában
Még mindig nem sikerült eloltani a Los Angeles-i nagy tüzeket – ez a szingapúri Lianhe Zaobao című pro-pekingi baloldali napilapnak is aggodalomra ad okot:
„A tűz óriási károkat okozott Kalifornia gazdaságában is. Ezt a kárt már 150 milliárd dollárra becsülik, és egy évtizedbe telhet, amíg az állam helyrehozza a kárt. Ez elkerülhetetlenül újraindította a klímavitát az Egyesült Államokban is. Míg a demokraták szerint a katasztrófát ember okozta az aszály és az erős szél következtében, politikai ellenfeleik a hatóságokat hibáztatják. Például azért, mert csökkentették a Los Angeles-i Tűzoltóság költségvetését, és az egyenlőség előmozdítására tett erőfeszítések részeként csökkentették a tűzoltók fizikai igénybevételét a nők arányának növelése érdekében. Környezetvédelmi okokból eltávolították a víztározókat, Kaliforniában pedig szigorúan tilos az elhalt fa és száraz levelek eltávolítása. Az ilyen intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy a tüzek olyan gyorsan és akadálytalanul terjedjenek.”
Trump is így tüzeli a megosztottságot. A barcelonai El Periódico de Catalunya című közép-baloldali napilap ezt írja a Los Angeles-i tüzekről és Trump viselkedéséről:
„A Los Angeles-i pusztító tüzek tovább szították az Egyesült Államok polarizálódását, röviddel Donald Trump második beiktatása előtt. Csakúgy, mint Spanyolországban, ahol Valenciában is a viharok okozták az árvizeket, amelyektől mindannyian szenvedünk. A megválasztott elnök kihasználta a lehetőséget, hogy megtámadja a demokrata kormányzót, ezért a republikánusok megtámadták a város demokrata polgármesterét, az X hálózat pedig álhírekkel és összeesküvés-elméletekkel szította az erről szóló vitát. Ami azt a kollektív felelősséget illeti, amelyet az ehhez hasonló drámák megjelenésekor kell magunkra vállalni, ez minden bizonnyal példátlan katasztrófa. (…) Hihetetlen, ha belegondolunk, hogy ez egy olyan országban történik, amelynek megválasztott elnöke kifejezte vágyát a globális vezetésre és az északi félteke feletti uralomra. Ehhez alkalmazza az újabb konfrontációt egyszerűsítések és sértegetések kíséretében.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
