Azt követően, hogy az Efektiva Fogyasztóvédelmi Egyesület január 31-ére kereskedelmi bojkottot hirdetett Szerbiában, egyes üzletláncok a magas árak miatt a gyártókat és a beszállítókat okolják.
Az Eko straža mozgalom az Instagramon tette közzé azt a levelet, amelyet a Univerexport küldött ki a beszállítóinak, akikkel azt közölte: január elsejétől az első negyedév végéig nem fogad el áremelkedéseket, és ha ez mégis megtörténik, az árut leveszi a polcokról. Indoklásuk szerint „már egy ideje az a meggyőződés alakult ki, hogy a kiskereskedelmi üzleteikben az árakat kizárólag az ő extraprofit megszerzésére irányuló magas árréspolitikájuk határozza meg.”
Az Univerexport nem kívánta kommentálni a Danas szerkesztőségének ezt a levelet.
Az Efektiva bojkottlistáján a Maxi, a Dis, a Lidl, az Idea, a Roda, a Merkator, a Delhaize, a Shop & Go és az Univerexport szerepel.
A Danasnak névtelenül nyilatkozott az egyik beszállító alkalmazottja, aki elmondta: a beszállítók árrése 10 százalék, de a kereskedelmi láncoké meghaladja a 30 százalékot.
„Most bennünket okolnak. Igaz, hogy megemelkedtek a beszerzési árak, nálunk a legtöbb termék esetében erre a szállítási költségek drágulása miatt került sor, de nem olyan arányban, mint ahogy az a boltokban megjelent” – mondta.
A beszállító szerint a cégének épp a kereskedelmi láncoknak kell a legtöbbet fizetniük, ami eléri a bevételeik 25-40 százalékát: fizetniük kell a marketingért, a katalógusokban és szórólapokon való megjelenésért, a polcokon való elhelyezésért, a logisztikáért, az új üzletek megnyitásának a támogatásáért, a kosarakért, az értékesítés fejlesztéséért stb.
Dragovan Milićević közgazdász szerint más szabályok vonatkoznak a kicsi és a nagy gyártókra és beszállítókra, hiszen a kicsiknek nincs akkora piaci ereje és tárgyalási potenciálja, mint a nagyoknak. Milićević szerint a kereskedelmi láncok 12-13 százalékos árrést vallanak be, de különböző indoklással további pénzeket szednek be a gyártóktól és beszállítóktól. A közgazdász 2023-as elemzéséből az derült ki, hogy a kereskedelmi láncok beszerzési árai és az értékesítések utáni jövedelem között 43-44 százalékos különbség van.
„A kis gyártók vagy beszállítók ebben a nagy rendszerben maximálisan ki vannak fosztva” – mondja Milićević.
Szerbiában először, Horvátországban másodszor tartanak kereskedelmi bojkottot
