A régió agrártörténeti múltját bemutató program indult uniós támogatással a Dél-Alföldön és Vajdaságban, a projekt részeként restaurálják az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark (ÓNTE) egyedülálló mezőgazdaságigép-gyűjteményét, írja az MTI.
B. Nagy László (Fidesz) országgyűlési képviselő, Csongrád megye fejlesztési biztosa a projektet bemutató csütörtöki rendezvényen elmondta, hogy a 19. század vége, a 20. század eleje a magyar mezőgazdaság egyik leggyorsabban fejlődő időszaka. A korszak mezőgazdasági gépgyártása világszínvonalú volt, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ezt bemutató anyaga pedig egyedülálló.
Fodor István, a Zentai Történelmi Levéltár igazgatója közölte, hogy a 205 ezer euróból 2020 februárjáig tartó projekt elsődleges célja, hogy felkutassa és bemutassa a Dél-Alföld ipari- és agrártörténeti értékeit.
A következő hónapokban adatgyűjtés, levéltári kutatás folyik majd a szabadkai és a zentai, valamint a Csongrád megyei levéltárban. A szakemberek elsősorban a korszakban működő, mezőgazdasági profilú cégek iratanyagát dolgozzák fel, ami jól szemlélteti a századforduló agráréletét. Így rekonstruálható, hogy a gazdák milyen gazdasági, jogi háttérrel rendelkeztek, mennyi tőkét halmoztak fel, hogyan születtek a családi cégek. A kutatás elsődleges végeredménye egy komplex, interneten elérhető adatbázis, amely a korabeli egyéni- és társas gazdasági szereplők adatait tartalmazza, s amely további elemzések, tanulmányok alapjául szolgálhat majd. A kutatók négy könyvet is kiadnak, köztük egy hat-nyolc céget részletesen bemutató tanulmánykötetet, amely feltárja majd a régió, valamint a korszak ipari, gazdasági sajátosságait. A kutatások eredményeit vándorkiállításon és konferenciákon is bemutatják.
Kertész Péter, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója elmondta, a térség már nem használt, de ipartörténeti szempontból fontos mezőgazdasági gépeit 1979-ben kezdte el összegyűjteni a szegedi Móra Ferenc Múzeum. A berendezéseket az akkor a közgyűjtemény egységeként működő emlékparkban mutatták be, de a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményének állaga, fedett kiállítótér hiányában az évtizedek során leromlott.
A projekt részeként a gépeket restaurálják, a skanzenben a gyűjtemény bemutatására alkalmas épületet alakítanak ki, az egykori Pallavicini-uradalom egy közelben álló korábbi gépszínének mintájára, amely szerkezetében és funkciójában is illeszkedik a meglévő néprajzi környezethez.