Két évvel ezelőtt, éppen a mai napon, április 24-én voltak az általános választások Szerbiában. A Nemzetpolitikai Kutatóintézet részletes és a ránk, vajdasági magyar közösségre és a közösség képviseletére vállalkozó hat magyar párt és egy politikai ambíciókkal is rendelkező civil szervezet választási eredményeire is odafigyelő, azt számokkal alátámasztó elemzését érdemes újra elolvasni – írja Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a kedden kiadott közleményének elején, amelyben azt is elismeri, hogy a választási ciklus felénél őt az is foglalkoztatja, hogy mit sikerült a VMSZ-nek megvalósítani a vállalásaiból és mit sikerült teljesíteniük azoknak, akik VMSZ tagként sajtótájékoztatón jelentették be, hogy indulnak a választáson – gyakorlatilag a VMSZ ellen.
„Egy gyorsjelentés szerű, összegzést végezve elmondható a VMSZ-ről, hogy megbízható, elkötelezett politikai erő maradtunk, amely élvezi a vajdasági magyar közösség bizalmát és támogatását.” – közli Pásztor, aki szerint az egyetemleges nemzet ügyének álhatatos szolgálata és az élhetőbb szülőföld feltételeinek biztosítása, a soha sem könnyű parlamenti és kormányzati szerepvállalás jellemezte az elmúlt két évet, „aminek eredményeképpen költségvetési forrásokat biztosítottak számos stratégiai és kisközösségi terv megvalósításához – oktatási, művelődési intézmények fejlesztése, épített örökségünk állagjavítása.”
A kétéves értékelésből természetesen nem maradhatott ki a magyar kormány által 65 milliárd forinttal támogatott gazdaságfejlesztési program, „amivel több mint tízezer vajdasági magyar család boldogulási esélyeit erősítettük.”
És ha már összefoglaló, akkor Pásztor nemcsak a VMSZ-szel kapcsolatban elemez, hanem a legnagyobb politikai ellenfelét, az utóbbi időben egyre aktívabb Magyar Mozgalmat is górcső alá veszi:
„Az időközben számolatlan személyi változáson és negatív szelekción átesett Magyar Mozgalom vonatkozásában is el kell végezni ezt az összegzést, felsorolva mindazt, ami miatt szerintük érdemes volt törést okozni a közösségben – a sajtószabadság, a mocorgó, jogbogozó, a kvótanépszavazáson való részvétel lelkiismeretre bízása, néhány erőtlen és szakmai-politikai felkészületlenségről tanúságot tevő levél és közlemény mellett eljutunk az idén január 25-én megtartott palicsi nemzetpolitikai kerekasztalig, aminek értéke, hogy világosan megmutatta mindazoknak, akikben kétségek voltak, hogy a Magyar Mozgalom a bal-liberális eszmerendszer politikai megtestesítője a vajdasági magyar politikai életben.” – írja Pásztor, s az olvasó azt hihetné, hogy a közlemény végén csak pártjával foglalkozik majd, de ez csak félig igaz, mert az utolsó bekezdésben is több szó esik a Magyar Mozgalomról, mint arról a pártról, amelynek Pásztor az elnöke:
„A választási ciklus felénél két dolgot biztosan megállapíthatunk: a VMSZ eredményorientáltan és ezekben a bonyolult, európai szinten is sokszor válságosan nehéz időkben következetesen, a közösség érdekeit figyelmbe (így írta Pásztor, és, ha ő így írta, bizonyára így is van, mi semmi pénzért nem nyúlkálunk bele az eredeti szövegbe – a szerk. megj.), véve politizál, azok pedig, akik két éve magukra vették a közösség belső megosztásának ódiumát, egy leáldozóban lévő ideológia kiszolgálóinak szegődtek. A politikai tevékenységükkel nem jelentenek sem féket, sem ellensúlyt. Csak önmaguknak, önkörben.”
Várady listázása és Vajdaság Napja: Hivatalos állásfoglalás nélkül az MNT
Tari István (Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége) Vajdaság hivatalos emléknapjára vonatkozó állásfoglalásról nyújtott be sürgősségi javaslatot, amelynek megvitatását támogatták a tanácstagok, de az ülés végén sorra kerülő vita során leszavazták a beadványt. Ugyanígy járt a Magyar Mozgalom tagjai (Joó-Horti Lívia, Zsoldos Ferenc, Siflis Zoltán) által beadott sürgősségi javaslat is, amely a tanács hivatalos állásfoglalását kérte dr. Várady Tibor jogtudós meghurcolása és listázás ellen.
