Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának kiadásában 2024 végén jelent meg Toldi Éva Hovatartozás-tudat, transzkulturalitás, poétikai tapasztalat című tanulmánykötete. A könyv a transzkulturális irodalom és transzlingválás nemzetközi dimenzióival, továbbá vajdasági magyar és délszláv irodalmi megjelenésformáival foglalkozik.
A szakterület legkiemelkedőbb képviselője, Németh Zoltán a kötet kapcsán azt emeli ki, hogy „Toldi Éva nevéhez már több mint egy évtizede alapvető értelmezések kapcsolódnak a magyar nyelvű transzkulturális kutatások témakörében. Kötetében a transzkulturalizmus mindkét nagy témájával foglalkozik: egyrészt olyan szerzőkkel, akik számára az államok, országok közötti határátlépés a meghatározó tapasztalat, másrészt olyan alkotókkal, akik esetében az egyetlen országon belüli kulturális hibridizáció jellemző. Ezt a két nagy témát keresztezi egy harmadik fontos vizsgálódási terület tematizálása, jelesül a nyelvváltás tapasztalatának értelmezése. A transzlingvizmus azért kiemelkedően fontos a transzkulturális kutatások számára, mert éppen ez az a terület, amely a homogén irodalomfelfogás számára kezelhetetlen, beláthatatlan, értelmezhetetlen, illetve félreértelmezhető”.
Az elméleti keret kijelölése után izgalmas tanulmányok sora tárja fel a jelenséget.
Thomka Beáta, a kötet szaklektora szerint „a kötet tanulmányai tematikai és módszertani szempontból is illeszkednek a korszerű nemzetközi kutatásokhoz, amelyek a transznacionális és transzkulturális irodalmi és kulturális kapcsolatokat vizsgálják. Foglalkozik a kétnyelvű szerzőkkel, az első nyelv és a tanult nyelv viszonyával, olyan alkotókkal, akik a történelmi események következtében új nyelvi környezetbe és idegen kulturális körülmények közé kerültek, emiatt tanult nyelvük válik elsődlegessé. A műveket több nyelv és irodalom kulturális kontextusában vizsgálja. A szerb–magyar komparatisztikai kutatások a transzkulturalitás érdeklődéssel ötvöződve új nézőponttal gazdagítják ezt a tudományterületet”.
Kötetében a szerző kitér a műfordítás kérdéseire is. Andrić Edit fordítástudományi szakember szerint jelentős, hogy „a fordítást kulturális transzferként fogja fel és vizsgálja. Példáit a német, a magyar, a szerb, a horvát, a bosnyák, az angol nyelvből veszi, összehasonlító elemzéseket végez, miközben nemcsak az átváltási műveletek sikeressége érdekli, hanem az is, milyen eredménnyel járnak az alkalmazott technikák, azaz miként értékeli a fordításokat a befogadó kultúra. Az újraírás mellett az idegenség megőrzésének és közvetítésének aspektusai fontos kulcsszavai munkájának”.
A kiadványt az újvidéki Magyar Tanszéken lehet beszerezni.
Torda Dorina
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
