Április második hetében tartották meg 17. alkalommal Boao városkában, a dél-kínai Hainan szigetén az Ázsiai Boao Fórumot, ahol évente több ezer, főleg ázsiai politikus, szakember és gazdasági vezető gyűlik össze. A számos nagy név között az idén (is) mindenki Hszi Csin-ping kínai elnökre figyelt, akinek hatalmon maradását éppen a közelmúltban tette korlátozatlanná a kínai parlament.
A fórum székhelyének több jelentősége is van. Először is a Hainan-szigetnek olyan az éghajlata, mint Hawaiinak, azaz nyáron sem elviselhetetlen a hőmérséklete, de még karácsonykor is fürdeni lehet a Dél-kínai-tengerben.
Másodszor, Hainannak történelmi jelentősége is van: mivel a sziget nagyjából akkora, mint Tajvan, Csang Kaj-sek 1949-ben, amikor már nyilvánvalóan vesztésre állt Mao Ce-tunggal szemben, Hainan szigetére szándékozott menekülni hadseregével. De ettől a szándékától csakhamar elállt, mert úgy vélte, hogy a kínai szárazföldhöz sokkal közelebb fekvő sziget kevésbé lenne biztonságos, mint Tajvan. Talán még ennél is fontosabb volt, hogy a sziget lakosságának jelentős része a kínai polgárháborúban a Mao oldalán harcoló miao kisebbséghez tartozik.
De Hainan szigetnek van egy harmadik jelentősége is: hamarosan ott nyílik meg Kína legnagyobb szabad gazdasági zónája és első szabad kikötője 1949 óta. A pekingi kormány ezzel kívánja fellendíteni a sziget gazdaságát, aminek középpontjában olyan modern szolgáltatások állnak majd, mint a turizmus, az internet, valamint egészségügyi és pénzügyi szolgáltatások, de konferenciák és kiállítások rendezése is.
A Boao Fórum idei témája: Egy nyílt és innovatív Ázsia hozzájárulása a világ prosperitásához”. A résztvevők arra keresték a választ, hogy mit hoz Kínának és Ázsiának a bizonytalan globális világgazdaság, a világszerte növekvő protekcionizmus és a strukturális problémák.
A fórum előestéjén Fukuda Jaszuo volt japán kormányfő és a rendezvény eddigi elnöke kijelentette, hogy az idei téma azért is nagyon aktuális, mert az ázsiai országok együttes fejlődése és prosperitása fontos része egy olyan társadalom felépítésének, amely az egész emberiség jövőjét jelentősen befolyásolja majd. Ehhez hozzátartozik az új kínai Selyemút gazdasági övezete és a 21. századi tengeri selyemút, amit Kína 2013-ban hirdetett meg. Mindkét kezdeményezés, emelte ki Fukuda, hozzájárul majd a selyemutat övező államok fejlődéséhez, ami nemcsak sok ország gazdaságát érinti pozitívan, hanem erősítheti a világ békéjét és stabilitását is.
António Guterres ENSZ-főtitkár megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Kína évi 9,5 százalékos GDP-növekedésével az utolsó 40 évben elérte azt, hogy sikeresen hozzájárulhat a globalizációhoz. A dél-koreai nemzetközi kereskedelmi kamara elnöke egy interjúban kiemelte, hogy Kína gazdasági reformpolitikájával nagyban hozzájárult az új gazdasági világrend kialakulásához és a globális növekedéshez. Mark Rutte holland miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a fórumnak köszönhetően hazája és Kína gazdasági kapcsolatai az ”intenzitás szimbólumává” fejlődött, különösen a tengerhajózás logisztika terén, valamint a kikötők és utak építésében. Van der Bellen osztrák államfő a kínai éghajlatpolitikát dicsérte.
Dai Hszienlong, a Kínai Nemzeti Bank volt elnöke hangsúlyozta, hogy az elkövetkező húsz évben – de talán még tovább is – Ázsia marad a világ leggyorsabban növekvő régiója. Ezt alátámasztva Fan Gang, a kínai Nemzeti Gazdasági Kutatóintézet igazgatója túlzásnak tekinti, hogy egyesek nagy jelentőséget tulajdonítanak a mai gazdasági világproblémáknak.
A Boao Fórum résztvevői Hszi Csin-ping kínai elnököt hallgatják (Fotó: China Daily)
A fórum vezérszónoka Hszi Csin-ping kínai elnök volt, akinek ez volt az első jelentős felszólalása, amióta újraválasztották az elnöki posztra. Hszi beszédében hangsúlyozta, hogy Kína a „nyílt kapu” politikájának 40. évfordulója alkalmából „új nyitást” kezdeményez, hogy ezáltal elérje a „nép aspirációját a fejlődés és egy jobb élet felé”. Attraktív beruházási programokon keresztül Kína lényegesen ki fogja szélesíteni a külföldi tőkebefektetések lehetőségét és ugyanakkor megerősíti a szellemi tulajdonjogok védelmét is.
A külföldi beruházások könnyitésének édekében Hszi bejelentette, hogy Kína átdolgozza a tőkebefektetéseket korlátozó negativ listát, hozzáigazítja az érvényes rendeleteket a nemzetközi szabályokhoz, növeli a jogszabályok átláthatóságat, megerősíti a tulajdonjogokat, serkenti a versenyképességet és erélyesebben lép majd fel a monopóliumokkal szemben.
A szellemi tulajdonjogok védelemével kapcsolatban Hszi hangoztatta, hogy ez a szándék a gazdasági rendszer átalakÍtásának középpontjában áll. Eemlítésre méltó, hogy Kína már most évi GDP-jének 2 százalékát kutatásba és fejlesztésbe fekteti be, amivel ugyan még elmarad az Egyesült Államok 2,7 százalékával szemben, de olyan országok előtt jár, mint Anglia, Kanada és Olaszország és természetesen minden fejlődő országot megelőz.
Hszi elítélte a „hidegháborús mentalitás” újjászületését és a zéró-összegű korlátozást, vagyis azt, hogy minden ország csak annyit exportálhasson, amennyit importál. Szerinte a jövő a nyitottságban rejlik. A kínai állmfő abban látja a jövőt, hogy „minden nemzet reformok útján kerülhet jobb helyzetbe és ehhez bátor lépések kellenek”, de a nyitottságot és az együttműködést is tovább kell fejleszteni.
