Az újvidéki Magyar Tanszék fennállásának 57. és Penavin Olga születésének 100. évfordulója
A Magyar Tanszék napját és Penavin Olga születésének 100. évfordulóját ünnepelték október 25-én az újvidéki Magyar Tanszéken. Az egybegyűlteket először dr. Biljana Šimunović Bešlin oktatással megbízott prodékán köszöntötte, majd dr. Csányi Erzsébet tanszékvezető mondta el ünnepi beszédét, melyben felhívta a figyelmet arra, hogy bár a tanszék 57. születésnapját ünnepeljük, a kari archívumban őrzött dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a Magyar Tanszék születése két évvel korábbra tehető, mert már 1957-ben döntés született az újonnan alapított Magyar Tanszék megbízott vezetőjével kapcsolatban, dr. Penavin Olga docenst nevezték ki, de a munka két évvel később mégis Sinkó Ervin vezetésével indult meg.
Nyilas Mihály tartományi, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár kiemelte, hogy a Magyar Tanszék a vajdasági magyar közösség felbecsülhetetlen jelentőségű intézménye, amely 57 éve folyamatosan működik, és fennállása óta töretlenül képviseli az igényességet és a megalkuvás nélküli színvonalas tevékenységet, valamint napjaink nehéz gazdasági helyzetében is elkötelezetten folytatja a közösségünk számára nélkülözhetetlen értelmiségképzést.
Dr. Horváth Futó Hargita tanszékvezető-helyettes a tanszéknapi hagyományoknak megfelelően az előző tanév aktív tudományos és oktatói munkájába engedett betekintést színes összefoglalójával.
A kemény munka meghozza gyümölcsét, s ennek ünneplése sem maradt ki a programból. A tanszék legjobb tanulmányi eredményt elért hallgatói oklevélben és könyvjutalomban részesültek, valamint a tanszéknap elmaradhatatlan része a Sinkó Ervin Irodalmi Díj átadása, amelyet idén Roginer Oszkárnak ítélt oda a dr. Bence Erika, dr. Csányi Erzsébet, dr. Ispánovics Csapó Julianna, dr. Toldi Éva és dr. Utasi Csilla összetételű bírálóbizottság. Bence Erika laudációjában hangsúlyozta, hogy A város mint (ellen)érv a térségi magyar irodalmi hagyomány egyéni és új szempontú megközelítésének és értelmezésének értékes dokumentuma, egy alternatív értékhálózat része. A Sinkó-díj odaítélésekor azonban nemcsak A város mint (ellen)érv című tanulmánykötet szolgált érvéként és ellenérvként a döntés meghozatalában, hanem az az újszerű magatartás is, amelyet Roginer Oszkár a térségi tudományos életben fiatal kutatóként, tudósként képvisel, s amelynek önreflexiója és definíciója is maga a könyv.
A díjazott egy baleset miatt nem tudott részt venni a díjátadáson, ezért levélben köszönte meg az alma materétől kapott kitüntetést rámutatva többek között arra, hogy évtizedeken át a Vasfüggöny tabuin, a személyes ellentéteken és a pártpozíciókon múlott, hogy milyen témához lehet nyúlni, kivel lehet együttműködni, és milyen intézményrendszeren belül. Szerinte részben még mindig itt tartunk, a különbség csak az, hogy most már lassan nem lesz meg az az utánpótlás, amelyhez vissza lehet nyúlni, s végig kell gondolnunk a következő kérdéseket: Lehet-e olyan hatékonyan érvelni Újvidéken, mint évtizedekkel ezelőtt? Alá tudjuk-e támasztani ezeket az érveket? Vagyunk-e elegen, hogy ez egy olyan hatalmi pozíció legyen, amelyre a határokon túl is egyenrangú vitapartnerként tekintenek?
A tanszéknapot idén rendhagyó módon a Penavin Olga 100 nemzetközi tudományos konferenciával együtt szervezték meg, amelyre öt országból több mint negyven résztvevő érkezett. A tanácskozás középpontjában Penavin Olga munkássága állt, amely ma is útmutatóként szolgál a kutatóknak, többek között erre is utalt dr. Pásztor-Kicsi Mária, a konferencia tudományos bizottságának elnöke. Penavin Olga fontos hagyatékára mutattak rá a plenáris előadók is, dr. Hoffmann István (Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke) a Magyar Tanszék egykori jeles tanárnőjének debreceni diákéveiről és azok hatásáról értekezett, dr. Kolláth Anna (Maribori Egyetem, Bölcsészettudományi Kar) a maribori Magyar Tanszéken zajló nyelvjárási kutatásokról beszélt, dr. Káich Katalin professor emeritus a nyelvtörténet művelődéstörténetiségére hívta fel a figyelmet, dr. Raffai Judit (Újvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka) pedig Penavin Olga mesegyűjtő tevékenységét ismertette. A délutáni szekcióülések előadásai ugyancsak a jeles nyelvész, néprajzkutató, nyelvjárás-, földrajzinév- és mesegyűjtő, tudományszervező és tanszékvezető örökségét helyezték új megvilágításba.
A tanszéknap és a konferencia kísérőrendezvényeként dr. Csáky Sörös Piroska megnyitotta a Penavin Olga 100 című kiállítást, melyet Ficze Tímea és Tüskei Vilma állított össze.
