Szerbia a kötelező sorkatonai szolgálatg visszaállítására készül, és a közelmúlt történetének legnagyobb védelmi beruházási ciklusába lép. Már szeptembertől megkezdődhet a hadkötelesek nyilvántartásba vétele, az első újoncok pedig várhatóan idén decemberben vagy a jövő év márciusában vonulhatnak be a laktanyákba, foglalta össze a Blic.
A sorkatonai szolgálat céljaira a következő három évben mintegy 86,5 millió eurót irányoztak elő a költségvetésben, miközben a védelmi és biztonsági rendszerre fordított összkiadások elérik a GDP mintegy 2,65 százalékát. Ennek több mint fele beruházásokra megy el – közölte Aleksandar Vučić szerb elnök.
Az előkészületek már zajlanak a laktanyákban és a személyi állomány körében
A Dozvolite című műsor szerkesztője, Goran Janićević szerint a kötelező sorkatonai szolgálat visszatérése biztos, noha a pontos kezdési időpontot még nem határozták meg.
Emlékeztet arra, hogy egyes laktanyákban már 2024-ben megkezdődtek az épületek rekonstrukciós és felújítási munkálatai, 2025-ben pedig fokozták az újoncok elhelyezésére szolgáló kapacitások kiépítését.
Kiemeli, hogy ezzel párhuzamosan zajlik a fegyverzet és a haditechnikai eszközök beszerzése is, mivel Szerbiában több mint 15 éve nincs rendszeres sorkatonai szolgálat, és az önkéntes szolgálatot teljesítők száma jóval alacsonyabb annál, mint amennyi újoncra most számítanak.
Mint mondja, jelentős figyelmet fordítanak a tiszti és altiszti állomány felkészítésére is: a Katonai Akadémia végzős kadétjai már évek óta részt vesznek a fiatalabbak kiképzésében.
„A sorkatonai szolgálatot nem megszüntették, hanem befagyasztották”
Janićević magyarázata szerint első lépésként el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek meghatározzák a katonai szolgálat időtartamát, valamint a katonák jogait és kötelezettségeit.
Emlékeztet arra, hogy a sorkatonai szolgálatot nem szüntették meg, hanem befagyasztották, ami azt jelenti, hogy az állami szerveknek időre lesz szükségük ahhoz, hogy ismét „összeszokjanak” a gyakorlatban – a hadkiegészítő parancsnokságoktól egészen az újoncok laktanyákba történő fogadásáig.
Külön kiemeli, hogy az első bevonuló kontingensek kulcsfontosságúak lesznek, mivel az ő tapasztalataik nagymértékben befolyásolják majd a közvélemény hozzáállását a sorkatonai szolgálat visszatéréséhez.
Rámutat arra is, hogy a közbeszédben gyakran szó esik az elhelyezési körülményekről, holott a laktanyákban a katonák a legkevesebb időt a hálótermekben töltik, a legtöbbet pedig a terepen és a gyakorlótereken.
A legnagyobb kihívás az új generációk alkalmazkodása a katonai rendhez
Janićević szerint a legnagyobb kihívást az jelenti majd, hogy az új generációk alkalmazkodjanak a katonai fegyelemhez. Úgy véli, a fiatalok ma nincsenek hozzászokva a korlátozásokhoz, a mobiltelefonok és a közösségi hálók hiányához, sem a többórás fizikai és technikai kiképzéshez.
Hozzáteszi: a katonai kiképzés sajátos pszichofizikai terhelést jelent, amely hosszú ideig tartó, ismétlődő tevékenységekkel jár – például a fegyverkezelés, a harci körülmények közötti mozgás és a szigorú biztonsági eljárások betartása –, ami eltér attól a komfortzónától, amelyben ma élünk.
Mint mondja, éppen itt válik kulcsfontosságúvá a parancsnokok szerepe, mivel a fiatalok ma jóval gyengébben viszonyulnak az autoritáshoz, ezért a fegyelmet és a tiszteletet tudással és személyes példamutatással kell felépíteni.
Elég-e a 75 nap?
A 75 napos katonai szolgálati időről szólva Janićević úgy értékeli, hogy ez az alapkiképzés minimuma, és az időtartam gyakorlatilag „éppen elegendő”. A tervek szerint mintegy 60 nap kiképzés zajlik a laktanyákban és a gyakorlótereken, valamint 15 nap terepgyakorlat.
“Amiről keveset beszélnek a nyilvánosságban, de a vezérkari főnök is említette: a katonák a sorkatonai szolgálat után is részt vesznek majd kiképzésen. Ezek a fiatalok ugyanis nem válnak azonnal hivatásos katonákká. Valaki jelentkezik állásra, és – mint minden munkában – van egyfajta gyakornoki időszak, további képzés, hogy alkalmassá váljon egy adott fegyvernemre vagy szolgálatra. A fiatalok többségét azonban alapvetően a tartalékállomány megfiatalítása érdekében képzik ki” – hangsúlyozza Janićević.
Rámutat arra is, hogy tartalékosként valószínűleg további, alkalmanként 15 napos kiképzéseken vesznek majd részt, más katonákkal és elöljárókkal együtt, akik ugyanannak a tartalékos egységnek a tagjai.
Milyen az európai védelem jövője?
Az európai védelem jövőjéről szólva Janićević úgy véli, hogy a katonai költségvetések növelésére vonatkozó bejelentések ellenére Európának évekre lesz szüksége ahhoz, hogy jelentősen bővítse kapacitásait. Emlékeztet arra, hogy hadseregeket nem lehet egyik napról a másikra felépíteni, ehhez képzett állomány, idő és tapasztalat kell.
Úgy gondolja, hogy Európa a következő öt-tíz évben továbbra is nagymértékben az Egyesült Államokra lesz utalva, különösen a potenciális fenyegetésekkel szembeni elrettentés terén.
Kiemeli azt is, hogy a régió szinte valamennyi országa NATO-tag, és hogy ez a szövetség alapvetően védelmi jellegű.
“A térség minden országa fegyvereket vásárol, fejleszti hadseregét. Ez jó dolog, mert öt-tíz éven belül – de akár már öt éven belül is – mindannyian elegendő fegyverzettel fogunk rendelkezni ahhoz, hogy elrettentsük a másik felet egy esetleges támadástól. Meglesz a legfontosabb: az elrettentő hatás” – foglalja össze Janićević.
Először a 2006-os születésű fiatalokat sorozhatják be?
Milan Mojsilović vezérkari főnök korábban bejelentette, hogy elsőként a 2006-ban született fiatal férfiakat hívnák be, mivel – mint fogalmazott – „minden egyes nappal és évvel, amíg várunk, fiatal katonai generációkat veszítünk el”.
“Egy évfolyamban akár 20 ezer újonccal számoltunk éves szinten. Vagyis két és fél hónaponként 5 ezer fő egy-egy osztályban, illetve ciklusban” – mondta korábban Mojsilović.
Minden készen áll a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítására
