Ünnepi szentmisével emlékeztek meg szombaton a Szabadkai Egyházmegye megalapításának ötvenedik évfordulójáról. A Szent Teréz Székesegyház zsúfolásig megtelt zarándokokkal, a templom melletti parkban pedig a hívek óriáskivetítőn kísérhették figyelemmel a Pénzes János megyéspüspök által vezetett istentiszteletet.
1968-ban lett önálló az egyházmegye, ugyanis Bácska teljes területe ezer éven át a Kalocsai Főegyházmegyéhez tartozott. Az első világháborút lezáró békediktátumok után Bácska területének kétharmada az akkori Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került, a Szentszék pedig ideiglenes megoldásként létrehozta a bácskai apostoli kormányzóságot.
„1968-ra látta a Szentszék elérkezettnek az időt, hogy egy önálló egyházmegyét hozzon létre ezen a területen. Nem arról van szó, hogy egyfajta egyházi Trianont szentesít ez a rendelet, hanem inkább arról a törődésről, hogy egy ilyen történelmi szükségszerűségből származó kényszerhelyzetet valahogy meg kellett oldani, gondoskodni az itteni hívek lelki szükségleteiről és az üdvösségükről. Ezért az egyházmegye megalapítása Róma törődését jelzi. 1968. június 30-án hirdették ki, a korábban VI. Pál pápa által még januárban aláírt dekrétumot. A régi egyházi naptárban ez a nap volt Szent Pál apostol ünnepe, és Bácskának, de korábban az egész Bács-Bodrog vármegyének is ő volt a védőszentje. Ezt az örökséget is a Szabadkai Egyházmegye viszi tovább, hiszen a mai napig Szent Pál apostol a védőszentje” – nyilatkozta Szakály József, kertvárosi plébános.
A jubileumra az egész egyházmegye területéről érkeztek zarándokok, több mint két és fél ezren. Az ünnepre a környező országokból – Boszniából, Horvátországból, Magyarországról, Erdélyből – érkeztek püspökök, gyakorlatilag az egész Kárpát-medence püspöki kara képviseltetve volt.
Erdő Péter bíboros nem tudott részt venni az ünnepségen, ugyanis Ferenc pápa meghívására Vatikánba utazott, de elküldte a 2020-ban Budapesten megrendezésre kerülő Eucharisztikus világkongresszus zarándokkeresztjét, mely a magyar szentek ereklyéit tartalmazza.