„Németországot totálisan Oroszország kontrollálja.”
„Németország Oroszország foglya.”
Ezekkel a mondatokkal jegyezte Donald Trump amerikai elnök az idei NATO-csúcs kezdetét szerdán Brüsszelben, miközben Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, volt norvág miniszterelnökkel reggelizett. Trump még attól sem riadt vissza, hogy norvég partnerétől követelje a magyarázatot a német „renitenciára”. A NATO-főtitkár udvariasan próbálta magyarázni, hogy a tagállamok együttesen erősebbek, mint külön-külön, ám a szövetségesek között érvényes etikával mit sem törődő amerikai elnök nem hagyta beszélni, féltucat alkalommal félbeszakította.
Egyre több amerikai elemző mondja ki azt, amit régóta gondolunk: Trump egy az egyben Vlagyimir Putyin érdekeit képviseli saját szövetségeseivel szemben. Az orosz autokrata legnagyobb álma szétverni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét és a másik nyugati szövetséget, az Európai Uniót. Trump így Putyin álomgyárosává vált, aki nem idiotizmusból, hanem – egyre felismerhetőbben – szándékosan vagy netán valamiféle külső/belső kényszerből munkálkodik azon, hogy az általa oly nagyrabecsült orosz elnök számára aláássa a nyugati szövetséget.
Trump egyik mantrája szövetségesei ellen, hogy Amerika védi őket saját költségén, valamint hogy majd meggondolja, eleget tesz-e a szerződés 5. cikkelyének. Trump tudatlansgából vagy szándékosan „kifelejti”, hogy a kölcsönös védelmi kötelezettséget kimondó szerződéses tételt egyetlenegyszer hívták életre a NATO 69 éves fennállása alatt: 2001. szeptember 11-ike után, amikor iszlám terroristák Amerikát támadták meg. A szövetségesek azóta számos halálos áldozatot hoztak az amerikai érdekek védelmében.
