Megszokta már a világ, hogy Donald Trump sorra legorombítja a szövetségeseket és felmagasztalja az ellenséges diktátorokat. A helsinki csúcstalálkozón azonban még önmagán is túltett az amerikai elnök: saját bűnüldöző és hírszerző szerveinek egybehangzó, immár dokumentált és bírósági megerősítés alatt álló vizsgálatával és figyelmeztetéseivel szemben nyilvánosan a leleplezett ellenfélnek, Vlagyimir Putyin orosz elnöknek adott igazat, sőt gyalázatosnak nevezte az amerikai igazságszolgáltatás erőfeszítéseit. Ráadásul „hihetetlenül” nagyszerűként fogadta az orosz fél javaslatát, hogy ők „segítsenek megoldani” a 2016-os amerikai elnökválasztásba eszközölt saját beavatkozásuk ügyét.
Ezek után vajon mit rejtegethet az a focilabda, amit Putyin a tőle megszokott sunyi mosoly kíséretében adott át talpnyalójának – mondván, hogy az most az ő térfelén pattog? Remélhetőleg nem egy univerzális parancsnoki kommunikációs berendezést, amivel közvetlenül a Kremlből irányítható a Fehér Ház narcisztikus bohóca.
Mi lehet a fociban? Timeo Danaos et dona ferentes – Félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is (Fotó: The New Yorker)
Aki csak a tömör összefoglalókat követte, könnyen azt hihette, hogy egy teljesen normális nagyhatalmi csúcstalálkozó zajlott Helsinkiben. Valójában egy olyan ceremóniára került sor, amelyen az Egyesült Államok orosz segédlettel megválasztott elnöke lemondott a nyugati értékrend őrének szerepéről és legitimálta a moszkovita önkényuralmi rezsimet.
Kit érdekel, hogy Oroszország elfoglalta és elcsatolta annak a szomszédos államnak egy részét, amelynek területi integritását – atomfegyvereiről való lemondásáért cserébe – többek között Washington és Moszkva is szavatolta. Kit érdekel, hogy Putyin hazai ellenfeleit, politikusokat, újságírókat, ellen-oligarchákat, csak úgy lelövik, bebörtönzik – vagy „véletlenül” kisétálnak egy hűtőszekrényhez feszülve az emeleti ablakból (mint azt tavalyelőtt egyik kémfőnöke „tette”)! Kit érdekel, hogy Putyin az Európai Unió és a NATO szétverését tűzte ki célul – hiszen maga Trump szögezte le a NATO-csúcs és Helsinki között – egyetlen mondatban háromszor –, hogy Amerika legnagyobb ellensége az Európai Unió!!!
Az oroszok választási beavatkozására vonatkozó kérdésre válaszolva Trump így magyarázkodott: „Jöttek hozzám az embereim, Dan Coats jött hozzám, és azt mondták, hogy úgy gondolják, Oroszország volt az… De itt van Putyin elnök, és azt mondta, hogy nem Oroszország volt. Nem látom az okát, miért lett volna Oroszország…” (Dan Coats, a Trump által kinevezett országos hírszerzési igazgató Washingtonból órákon belül megerősítette álláspontját, méghozzá a Fehér Házzal való egyeztetés nélkül.)
Az egyre kényesebb kérdések nyomán hirtelen befejezett hétfői Trump–Putyin sajtóértekezlet után John Brennan, a CIA volt igazgatója így „üdvözölte” az elnöki teljesítményt:
„Donald Trump mai helsinki sajtóértekezlete elérte és átlépte az »árulás, vesztegetés vagy egyéb súlyos bűncselekmény« küszöbét [amit az alkotmány a leváltási eljárás feltételeként szab meg]. Kimerítette az árulás fogalmát. Nemcsak Trump kommentárjai imbecilek, hanem ő maga teljes mértékben Putyin zsebében van. Republikánus hazafiak, hol vagytok???”
Washingtonban óriási felháborodás várta haza az amerikai elnököt, amihez még a bátrabb republikánusok is csatlakoztak. „Az oroszok nem a barátaink, és én teljes mértékben hiszek hírszerzőink értékelésének” – nyilatkozta Mitch McConnell, a Szenátus vezetője, Trump egyik legfontosabb törvényhozási szövetségese (akinek a felesége Trump közlekedésügyi minisztere).
Putyin papagája — a New York Times szerkesztőségi vezércikkében (Karikatúra: Lilli Carré)
„Nincs erkölcsi ekvivalencia az Egyesült Államok és Oroszország között, amely továbbra is ellenséges marad legalapvetőbb értékeinkkel és eszményeinkkel szemben” – mondta Paul Ryan, a Képviselőház szintén republikánus elnöke, aki eddig soha nem bírálta nyíltan Trumpot.
A halálos beteg John McCain arizonai konzervatív szenátor otthonról szólalt meg a tőle megszokott erőteljes hangon:
„Amerikai elnök még sohasem alázkodott meg így egy zsarnok előtt.”
Még a végsőkig cinikusan Trump-párti volt képviselőházi elnök Newt Gingrich is azt üzente a Twitteren: „Ez [Trump] elnökségének eddigi lekomolyabb hibája, amit azonnal ki kell javítani.”
Egyesek szerint az elnök környezetében akár magas szintű lemondások sincsenek kizárva. Az erre „legesélyesebb” tisztségviselő Fiona Hill, a Nemzetbiztonsági Tanács oroszügyi igazgatója, akinek már a feladatvállalását is sokan fejcsóválva fogadták – de ami Helsinkiben történt, az egészen biztosan homlokegyenest ellenkezik Fiona korábbi kutatásokra alapozott álláspontjával (előző munkahelyemről ismerem a hölgyet). De olyan vélemények is elhangzottak, hogy az új nemzetbiztonsági tanácsadónak és a külügyminiszternek is le kellene mondania, hiszen Trump politikája homlokegyenest ellenkezik eddig vallott nézeteikkel.
Trump egy hangzatos szólammal próbálta csillapítani a várható felháborodást:
„Inkább vállalom a politikai kockázatot a béke érdekében, mint a béke kockáztatását a politikai célok érdekében.”
Csakhogy ez Barack Obama politikája volt, amit utódja a kampány első napjától kezdve rögeszmeszerűen gyalázott és beiktatása óta módszeresen leépített.
Leváltani most! Főáruló! Így várták haza Trumpot Helsinkiből a Fehér Ház előtt (Fotó: SkyNews)
