Ahhoz képest, hogy milyen hirtelen jött médiaérdeklődés előzte meg a Londonban megalakult magyar politikai szervezet, az Európai Alternatíva Párt pénteki zászlóbontó rendezvényét – vagy ahogy a szervezők nevezték, az első Meetup!-ját –, nos, ahhoz képest gyakorlatilag visszhangtalanul múlt el a sajtóban az esemény. Habár a párt honlapján már meghirdette a következő hasonló rendezvényeit március 15-ére – egy időben Liverpoolban, Londonban, Oxfordban, Heidelbergben és Bécsben –, a pénteken megtartott találkozóról szinte semmit sem olvashatunk. A felsoroltak közül hozzánk legközelebb eső, vagyis a bécsi Meetup! előzetesében az alábbiakat olvashatjuk: „Vége a hallgatásnak, március idusán üzennek a külföldi magyarok!
Március 15-én, helyi idő szerint 18 órakor Bécsben várjuk azokat a külföldi magyarokat, akik elégedetlenek a kormány munkájával és üzenni szeretnének haza.
Békés megmozdulásunkra hozzátok magatokkal azt a bőröndöt, hátizsákot, szatyrot, bármit, amivel kiköltöztetek és helyezzük egymáséra közösen, ezzel alkotva meg egy monumentális alkotást, így tiltakozva a kormány intézkedései ellen, amelyek a kint élő magyarokat sújtják.
Zárjuk le a múltat, induljunk tiszta lappal! Hungary 2.0 – Tiszta Lappal Miénk a pálya március 15-én!
Vége a hallgatásnak, mondjuk el véleményünket!”
A párt – amelyről korábban már megírtuk, hogy elnöke a vajdasági származású Somogyi Péter – még a múlt heti zászlóbontása előtt közleményben tudatta a nyilvánossággal, hogy támogatja Majtényi László államfővé választását. Mint írták, egyetértenek az Eötvös Károly Intézet elnöke, alkotmányjogász, a korábbi ombudsman négy pontjával, amely tükrözi az Európai Alternatíva Párt főbb követeléseit, különösképpen az alkotmányosság visszaállítását és a korrupció elleni harcot illetően. „Ezúton is megerősítjük Majtényi László úr felé tett meghívásunkat a Március 15-i, Hungary 2.0 – Tiszta lappal rendezvényünkre” – fogalmaztak, de egyelőre nem jelölték meg, hogy Majtényit az öt közül tulajdonképpen melyik találkozójukra várják az öt közül.
A hirtelen jött múlt heti médiaérdeklődésnek köszönhető az is, hogy a pártelnök, Somogyi Péter élő adásban szólhatott a Hír Tv publikumához is. „A külföldön élő magyarok, sajnos, jogfosztottak” – ismételte meg a műsorban Somogyi, aki az általa vezetett szervezet nevében hétszázötvenezer fővel számol. „Ez egy döbbenetes szám, ez gyakorlatilag három megyének a lakossága is lehet, mondhatjuk akár, hogy Békés, Nógrád, de akármelyik. Három megye lakossága eltűnt” – fogalmazott a pártelnök.
A statisztikák szerint a külföldön, a legnagyobb számban természetesen az Európai Unió nyugati tagállamaiban dolgozó magyarok évente nagyjából ezermilliárd forintot utalnak haza. A párt követelései között szerepel egyebek mellett az is, hogy ezért a pénzért kapjanak már végre vissza is valamit: könnyebb ügyintézést, a választójog gyakorlásának biztosítását, illetve hazatérés esetén az induló vállalkozásoknak adókedvezményeket.
Mint megírtuk, az Európai Alternatíva Párt elnöke, Somogyi Péter a Twitteren arról írt, hogy 1994-ben, az általa alapított vajdasági magyar lapok „sorozatos betiltása után” Londonban talált „menedéket”. Annyi pontosítást mindenképp megér ez a bejegyzés, hogy a mostani pártelnök lapjai nem 1994-ben, hanem 1991-ben jelentek meg. Előbb indult a Pannon Hírlap – független napilap megjelöléssel –, amelynek próbaszáma 1991. március 21-én jelent meg.
Megjelenik a Pannon Hírlap próbaszáma
Az új vajdasági magyar napilap ingyenesen terjesztett bemutatkozószáma.
A Pannon Hírlap impresszuma szerint Szabadkán jelent meg (naponta, hétfő kivételével…), az alapítója Somogyi Péter (igazgató-cégtulajdonos) és Mucsi Géza volt. „Szerkeszti a szerkesztőbizottság.” A lap főszerkesztője Valihora István volt, és újvidéki Forum Nyomdában készült.
Megjelenik a Pannon Hírlap első évfolyamának első száma
A trafikokba kerül az új vajdasági magyar napilap első száma.
A Pannon Hírlapnak, sajnos, mindössze kilenc száma jelent meg, majd gyorsan megszűnt.
Néhány hónappal később hetilapként indult a Képes Pannon Hírlap, független hetilap megjelöléssel. Az első száma 1991. június 1-én jelent meg, az utolsó pedig még ugyanabban a hónapban, 15-én, vagyis mindössze három szám kerülhetett belőle az olvasók elé. „Megjelenik Szabadkán, szombatonként.” A Képes Pannon Hírlapot főszerkesztőként Somogyi Péter jegyezte, az igazgatója pedig Kovács Árpád volt. A hetilap a szabadkai Globus Nyomdában készült.
Betiltásról azonban egyik esetben sem beszélhetünk. Mindkét újság azért szűnt meg, mert nem érte el az indításakor várt példányszámot, és a reklámbevételei sem érték el azt a szintet, amelyből fenn tudta volna tartani magát. Mindnyájan tudjuk, milyenek voltak a kilencvenes éveink Vajdaságban, és az épp akkor széthulló Jugoszláviában, fogjuk hát rá mindezt az adott kor és az adott helyzet politikai és gazdasági körülményeire.
A Hír Tv február 8-i műsorában Somogyi Péterrel Szöllősi Györgyi beszélgetett: