Attila kései utóda a diktátürkök tanácsa előtt tett hitet népe hun-türk „nyelvrokonságáról” s eredetéről, valamint felvétette hazáját a közép-ázsiai muzulmán diktátorok ligájába: Magyarisztán megfigyelői státust kapott a Nemzetközi Türk Akadémiában, utána pedig a Türk Tanács is megvitatta a hunok utódainak felvételi kérelmét.
„Megdőlt a régi világrend, amelynek dogmája szerint a tőke és tudás Nyugatról áramlik Kelet felé, hogy ott olcsó munkaerőt keressen. Az új világrendet alapvetően a Keleten felemelkedő államok fejlődése határozza meg.”
Orbán Viktor eme világtörténelmi bejelentése a kirgizisztáni Csolpon-Atában hangzott el a Türk Tanács diktátorainak díszes-dicstelen társaságában.
A nagy türk előd cirill betűs mondolattal ékesített gigaportréja alatt pózoló muzulmán és kereszténydemokrata vezérek (a bal másodiktól jobbra; zárójelben a hatalmon töltött éveik száma, valamint országuk muzulmán lakosságának aránya; fotó: Szecsődi Balázs, MTI):
Ilham Alijev, Azerbajdzsán (15 éve hatalmon, 97% muzulmán)
Nurszultán Nazarbajev, Kazahsztán (27 éve hatalmon, 70% muzulmán)
Szooronbaj Zseenbekov, Kirgizisztán (1 éve hatalmon, 80% muzulmán)
Recep Tayyip Erdoğan, Törökország (15 éve hatalmon, 82% muzulmán)
Savkat Mirzijojev, Üzbegisztán (15 éve hatalmon, 93% muzulmán)
Orbán Viktor, Magyarisztán (4+8 éve hatalmon, 0,06% muzulmán)
Ramil Hasanov, a Türk Tanács főtitkára (balszélső mellékszereplő)
A csolpon-atai örömünnep fényét emelte, hogy a legnyugatibb türk csapat (lenti képünkön) is bevonulhatott a III. Nomád Világjátékok arénájába.
Csolpon Ata, 2018. szeptember 2.: A magyar csapat a III. Nomád Világjátékok megnyitóján, Kirgizisztánban.
(Fotó: Szecsõdi Balázs, MTI)
