Kolumbusz feljegyzéseiben 1492. november 15-én tett először említést a dohányról. A füstmentes világnapot minden november harmadik csütörtökén tartjuk, így idén ugyanazon a napon emlékezhetünk meg a dohány „felfedezéséről” és az ellene irányuló küzdelemről.

A „Ne gyújts rá!” napot, más néven Füstmentes világnapot Amerikában találták ki 1971-ben. Massachusetts állam kormányzója jótékonysági és egészségügyi kampányban arra hívta fel a dohányzókat, hogy legalább egyetlen napig ne gyújtsanak rá és a megspórolt pénzt inkább adományként ajánlják föl egy iskolának.

A kormányzó ötlete annyira bejött, hogy az államok sorra csatlakoztak a kezdeményezéshez és a Rákellenes Társaság is felkarolta a programot. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) nevezte ki november harmadik csütörtökét hivatalos világnappá. A világ országai és azok egészségügyi szervezetei mára szinte mindenhol megemlékeznek erről a napról, felhívják a figyelmet a dohányzás veszélyeire és programokat, segítséget ajánlanak a leszokáshoz.

A nikotin a doktorok szerint még a heroinnál is erősebb függőséget alakít ki. Mint ahogyan az lenni szokott, a rászokás meglehetősen könnyű, a tőle való megszabadulás azonban kínkeserves. Bár a dohányosok 80 százaléka szeretne leszokni, mindössze 3 százalékuknak sikerül ezt önmaguktól megtenni. És ez nem a gyengeségükkel, akarathiánnyal áll összefüggésben, mint ahogy azt a nemdohányzók gyakran megvetően a szemükre vetik.

A dohányzással összefüggő betegségben 19 percenként hal meg egy ember. A világon a halál 10 leggyakoribb okai között rendre ott van a tüdőrák és a szívinfarktus előkelő helyen. Megelőzi például a közlekedési balesetben vagy cukorbetegség miatt elhunytak számát.

A 17 év alatti fiatalok sajnos továbbra is előszeretettel kapnak rá a cigire, a tízévesek 20 százaléka már rágyújtott, és a 13 évesek felebüszkélkedhet dohányzós élménnyel.

Magyarországon a népesség harmada füstöl rendszeresen – vagyis naponta. Az elmúlt években a férfiaknál csökkent ugyan az elszívott cigaretták száma, a nőknél azonban nem. Sajnos a fiatalkorúakról is elmondható, hogy a lányok többet dohányoznak, mint 10 évvel ezelőtt.

Szerbiában hasonlóan rossz a helyzet. Minden harmadik felnőtt cigarettázik, és még a passzív dohányosok is nagyobb veszélyben vannak. A beltéri irodák helyiségeiben, az éttermekben, vendéglátóhelyeken még mindig nem tiltották be végleg a dohányzást.

A dohánylobbi dohányipar folyamatosan hangoztatja a dohánytermesztés jelentőségét munkahelyek, jövedéki adó stb. formájában, de Magyarországon a felmérések szerint még mindig csak 360 milliárd az állam bevétele a dohányzásból (jövedéki adó, ÁFA) viszont a kiadások 440 milliárdot tesznek ki. A Fidesz által kitalált nemzeti dohánybolt hálózat a termékek elérésének nehezítését hivatott szolgálni (a propagandaszöveg szerint), de érdekes módon a 18 év alattiak kétharmada – akik ilyen boltban próbálnak vásárolni – még mindig minden gond nélkül szerez magának cigarettát ezekben az üzletekben.

A marketingre fordított (állami) pénz is csak a reklámcégeket és ügynökségeket gazdagítja, hiába helyeznek el a dohánytermékeken rémisztő fotókat és adatokat, egy dohányzóra körülbelül annyi hatása van, mint mosómedvére a mosópor reklám.

A jó hír viszont az, hogy mindig van lehetőség a „gyógyulásra”: ha valaki végleg leteszi a cigarettát, akkor 10 év múlva ugyanannyi esélye lesz a tüdőrákra, mint azoknak, akik sosem dohányoztak.


(Források:mkardio.hu, cancer.org, who.int, fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu, szdv.hu, tobaccoatlas.org, rferl.org)