A néhány kormány által minden gonosz, sőt egy apokaliptikus végveszély forrásának kikiáltott migráns jelenség természetesen nem újkeletű, és aligha van olyan modern állam a világon, amelyet migránsok tettek volna tönkre. A szó eredetileg idény- vagy vendégmunkást jelölt, és csak 2015-ben vált az idegengyűlölet hivatalos állami gerjesztésének hívószavává, hatalommegtartási technikává.
Az ENSZ 2000-ben kiáltotta ki december 18-át a Migránsok Nemzetközi Napjává annak alapján, hogy a Közgyűlés 1990. december 18-án fogadta el a Migráns munkások és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi konvenciót. A megkövetelt 20 becikkelyezés alapján a dokumentum 2003-ban lépett életbe.
A konvenciót nem véletlenül elsősorban a kibocsátó államok írták alá és cikkelyezték is be, hiszen különösen azokat érdekli saját állampolgáraik jogainak védelme idegen országokban. Európából csak Albánia, Bosznia-Hercegovina és Törökország cikkelyezte be eddig. Szerbia és Montenegró egyaránt az aláírók között szerepel (még akkor írták alá, amikor közös államot alkottak), de egyik sem cikkelyezte be eddig.
A konvenció elsősorban azoknak az embereknek és családtagjaiknak a jogaival foglalkozik, akik ideiglenesen külföldön (vagy akár hazájukban, de lakhelyüktől távol) vállalnak munkát az idegenben való végleges letelepedés szándéka nélkül. Akár vendégmunkásoknak vagy idénymunkásoknak is nevezhetjük őket. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint 2014-ben több mint 230 millió ember tartozott ebbe a csoportba.
A #méltóságteljesen jelszó és hashtag azt hirdeti, hogy a migránsok is emberi lények, akiket ugyanúgy megillet a méltóságteljes bánásmód és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása, mint azokat a szerencsésebb embertársaikat, akik szülő- vagy lakóhelyükön is tudnak munkát találni.
Nyitóképünkön az ENSZ idei alkalmi plakátja
