Egy kaotikus hét és részleges kormányleállásban eltöltött karácsony-nap végén Donald Trump és felesége kedd éjjel titokban Irakba indult, hogy majd két évvel beiktatása után végre meglátogasson harci övezetben helytálló amerikai katonákat. Az elnököt régóta bírálták amiatt, hogy mindeddig nem tette meg azt a gesztust, amit elődei kötelességüknek éreztek.

Noha az egynapos kirándulást szokás szerint a visszaindulásig titokban kívánta tartani a Fehér Ház, bizonyos jelekből sejteni lehetett, hogy Trump nincs otthon. A rejtélyt amatőr brit repülésfigyelők oldották meg, amikor a szigetország egén szerda hajnalban felismerték az amerikai elnök gépét.

Az iraki Al Aszád légi támaszponton Trump elcsevegett néhány tábornokkal, beszédet tartott a felsrokazott csapatoknak (nyitóképünkön betonbarikádok mögül hallgatják), majd kezet rázott néhány katonával. Mindeközben persze nem tudta levetkőzni saját énjét, s így elhangzott egy szemenszedett hazugság és önfényező dicsekvés, valamint elkövetett néhány súlyos protokollvétséget is.

Trump ezúttal azt hazudta katonáinak, hogy tíz éve nem volt fizetésemelésük, de ő kiharcolta azt nekik. Sőt, miközben a Pentagon csak 2 százalékot akart adni, ő azt mondta, hogy ne kettővel, ne hárommal, ne néggyel, hanem mindjárt 10 vagy még több százalékkal növeljék a fizetésüket.

A baj csak az, hogy egyik része sem igaz a dicsekvésnek.

Tavaly 2,4, idén pedig 2,6 százalékos volt a fegyveres erők tagjainak béremelése, ami magasabb, mint a korábbiak, ám nem trump miatt, hanem a lassan felfelé kúszó infláció következtében. Egyébként az elmúlt 35 év mindegyikében kaptak fizetésemelést.

A visszafelé úton Németországban leszállva Trump a szokásos piros micisapkákból osztogatott katonáinak („Tegyük újra naggyá Amerikát” felirattal), pedig a fegyveres erők szabályzata tiltja a politikai tevékenységet egyenruhások között. A Fehér Ház szerint a sapkákat a katonák hozták magukkal.

Az elnöki beszédet is a szokásos politikai szólamok tarkították, amelyekkel minden bajt elődjére és a demokratákra igyekszik hárítani. Ezzel is felrúgva az amerikai elnökök íratlan szabályát, miszerint a politika megáll a víz szélén, és külföldön — különösen katonák között — mindenki egyaránt amerikainak számít.

A belpolitikai témák között Trump természetesen a mexikói határon (nem) épülő falat emelte ki, és rámutatott, hogy a katonák messzi országok határait is őrzik, míg a demokraták az amerikai határokat sem akarják megvédeni — ami természetesen nem igaz.

Trumpnak sikerült feldühítenie az iraki parlament tagjainak egy részét is. Szerintük ugyanis egy küföldi államgő nem utazhat Irakba aélkül, hogy ebbe az ottani kormány is belegyezzen. A Fehér Ház két órával a látogatás előtt meghívta Adil Abdul-Mahdi miniszterelnököt a támaszpontra, aki azt ilyen módon természetesen nem fogadhatta el. Ehelyett telefonon besézltek egymással. Az iraki kormányfő pártjának közleménye felszólítja a népet, hogy követelje az összes amerikai katona kivonulását az országból és az iraki légtér saját ellenőrzés alá vonását.

Irakban jelenleg mintegy ötezer amerikai katona állomásozik, akik elsősorban az ún. iszlám Állam elleni harchoz nyújtanak támogatást a helyi erőknek, miután Barack Obama 2011-ben befejezte a nagyobb erők kivonását.

Trump is hangsúlyozta, hogy az USA nem lehet más országok csendőre, ám most sem nem mulasztotta el, hogy elődeit hibáztassa mindenért. Amerikai elemzők ugyanakkor felróják az elnöknek, hogy az amúgy dicséretes látogatás során ismét önmagát helyezte a központba, és ezzel a fegyveres erők kivételes fontosságát is saját politikai céljaira hsnzálta fel.