Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa néhány nappal korábban lemondta a kúlai Népkörben esedékes konzuli kihelyezett fogadónapot, mivel hosszú idő után most fordult elő először, hogy nem volt elég jelentkező, aki szerette volna átadni a kérelmét, hogy magyar állampolgár legyen.
Korábban a főkonzulátus munkatársai két-három havonta ellátogattak a kúlai Népkörbe, hogy megkönnyítsék azoknak a helyzetét, akik magyar állampolgárságot szerettek volna kérvényezni. A helyieknek és a környékbelieknek így a kérelem átadása miatt nem kellett Szabadkára, vagy valamelyik magyarországi városban utazniuk, hanem megtehették ott helyben.
„Ebben az esetben a kihelyezett konzuli fogadónap akkor lett volna indokolt, ha legalább ötven személy jelentkezett volna a magyar állampolgársági kérelem átadására, azonban ezúttal mindössze huszonöten jelezték jövetelüket. Ez az eset után Kúlán a jövőben nem lehet majd átadni a kérelmeket, és áprilistól a főkonzulátus munkatársai csak Szabadkán fogadják a kérelmeket” – mondta Benedek Dániel a Novosti napilapnak.
Ez egyben azt is jelenti, hogy áprilistól megszűnnek a kihelyezett konzuli fogadónapok.
Benedek szerint a kúlai községben a magyar lakosok mintegy kilencven százalékának már van magyar állampolgársága. A hódsági (Odžaci) községhez tartozó Gomboson (Bogojevo) szinte mindenki megszerezte már a magyar állampolgárságot.
Benedek a nyilatkozatában arra is kitért, hogy az utóbbi időben olyanok is magyar állampolgárságért folyamodnak, akik nem beszélik a magyar nyelvet, annak ellenére, hogy teljesítik azt a feltételt, hogy az őseik 1921. február 26. előtt az Osztrák-Magyar Monarchia területén, vagy a II. világháború ideje alatti magyar megszállás alatt születtek. Olyan egyénekről van szó, akik vegyes házasságokból születtek, és nem tanultak meg magyarul.
A gombosi helyi közösség elnöke, Ruppa Attila elmondta, hogy a magyar útlevél miatt, ami lehetővé tette a könnyebb utazást és munkába állást az Európai Unió területén, elnéptelenedett a falut.
„A helyi lakosok tömegesen mentek el Németországba és Ausztriába. Nagyon sok nő, akinek van magyar útlevele idősgondozást vállal az említett országokban. A falut még azok is elhagyták, akiknek volt munkájuk a gombosi kikötőben, a postán, az egészségházban, s azok is, akiknek szántóföldjeik, traktoraik és autóik voltak” – mondta Ruppa Attila.
A cikk szerint a magyar állampolgárság azoknak is jól jött, akik Vajdaságban maradtak, mivel így lehetőségük van támogatásért folyamodni a Prosperitati Alapítványhoz.
„A támogatások tíz és tizenötezer euró között mozognak, de a felhasználóknak a húsz százalék önrészt is nehéz előteremteni, s ezt csak kevesen tudják megoldani” – nyilatkozta Ruppa Attila.
