Mate Matišić horvátországi drámaíró Babilon angyalai (Anđeli Babilona) című művét viszi színre a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház társulata a szarajevói Dino Mustafić rendezésében. Az előadás bemutatója március 28-án lesz.
– Mate Matišić művét, a Babilon angyalait már az ősbemutató óta, amire a zágrábi Gavella Drámai Színházban került sor, egy sajátságos színházi kontroverzió kíséri, vagyis egy attribútum, miszerint a valóságot egy kritikus, szatirikus módon mutatja be, amiben sokan felismerni vélték Horvátország akkori politikai csúcsvezetőit – nyilatkozta Dino Mustafić a Szabad Magyar Szónak. A rendező elmondta: most, húsz évvel később vizsgálva a dráma a mondanivalóját, a dialógusokból kibontakozó komikus és éles szituációkat, megállapítható, hogy a balkáni országokban nem sok változás történt.
– Miért? Azért, mert a tranzíció – ami igazából csak egy szépítő kifejezés a gátlástalan rablásra – során egy olyan új üzleti, politikai, akadémiai elit vert gyökeret, amely pusztasággá tette a Balkánt, azzal, hogy viselkedési mintaként a közönségességet és az erőszakot honosította meg. Matišić főhősében egy olyan politikus ismerhető fel, aki bármelyik balkáni város polgármestere lehetne.
Láthatjuk, hogy a valóságban is léteznek olyan hús-vér emberek, akik félig írástudatlanok, dölyfösségük miatt rendkívül veszélyesek, és akik fittyet hánynak azokra az Európában már régóta meglévő értékekre, mint amilyenek a felelősség, a polgári társadalom, a polgárokhoz, vagy az újságírókhoz való hozzáállás.
Mindezt Mate Matišić a Babilon angyalai című drámájában mesterien dolgozta fel, ugyanakkor nyitva hagyta a dramaturgiai struktúrát, hogy mindez továbbgondolható legyen. Biztos vagyok benne, hogy úgy a szabadkai közönség, mint bárhol máshol, ahol vendégszerepel majd az előadás, a publikum fel fogja tudni ismerni saját valóságát. De ez önmagában még nem elég az esztétikai aktushoz. Azt gondolom, fontos, hogy egy színdarab által esszenciális kérdéseket tegyünk fel. Ez esetben a kérdést Matišić drámájának a címében kell keresni: Kik is valójában a mi babiloni angyalaink itt, a huszonegyedik században? A közönség majd láthatja, hogy azok az angyalok, amelyekről ebben az előadásban a színészi gárdával közösen beszélni szeretnénk, nem az égből érkeznek és nincsenek szárnyaik. Ők az elfelejtett, kiégett, szándékosan felperzselt, letaszított, megalázott munkásosztály – mutatott rá Dino Mustafić.
A polgármester szerepét Molnár Zoltán színművész játssza:
– Nem szoktam túl gyakran vendégszerepelni a Kosztolányi Dezső Színházban, de azért mégis rendszeresen játszom itt, és ennek nagyon örülök. Urbán András társulatigazgatóval régről ismerjük egymást, hiszen együtt kezdtük színházi pályafutásunkat. Ami a szerepet illeti, a polgármestert játszom, aki körül zajlanak a történések. Ez egy húsz évvel ezelőtt íródott dráma, ami sajnos nálunk ma is nagyon aktuális. Arról szól, hogy hogy néznek ki a kis helyi főnökök, a polgármesterek, akik a párttagságnak köszönhetően hatalomra jutottak – amiről azt gondoltuk, hogy ez már a múlté. A polgármester egy felkapaszkodott pártkatona, akit odahelyeztek, és aki a véleményem szerint a balettintézetet és a csillagvizsgálót is egyforma lelkesedéssel tudná vezetni minden gond nélkül, hiszen ő a mindenhez is ért, persze aztán az elején kiderül, hogy írni-olvasni sem tud, és ezt kell előbb megtanulnia – árulta el Molnár Zoltán, és hozzátette, aki megnézi a darabot, ismerős alakokat fog felfedezni, főleg a polgármester karakterében.
Elor Emina, az Újvidéki Színház színésznője is játszott már korábban a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház deszkáin, a közönség a Spanyol menyasszony című előadásban láthatta:
– Mindig egy felfrissülést hoz számomra, amikor a saját színházamból egy kicsit kilátogathatok más csapatokhoz, más nézőkhöz. Persze visszatérni is jó. A vendégszerepléseket eddig mindig élveztem és örültem azoknak, ez most is így van, és örülök, hogy egy ilyen neves rendezővel, meg ezzel a karakterrel hozott össze a sors. A polgármester feleségét alakítom. Ha akarjuk, akkor ez lehet egy nagyon sablonos dolog is, mert az embereknek vannak bizonyos előítéleteik az ilyen figurákról. Remélem, hogy nem fogok messze esni attól a sablontól, amibe bele tudjuk húzni ezeket a karaktereket, de azt is remélem, hogy azért lesz valami más, különleges, egyéni színem – mondta a színésznő, aki szerint a polgármester feleség ebben a történetben valójában egy áldozat. A politika, és a közélet áldozata, ami földarálja az embert.
– Nem hiszem, hogy ő egy magas érzelmi intelligenciával rendelkező nő, de azt látjuk, hogy féltékenykedik, tehát valahol mégiscsak az érzelmei irányítják. Nem tudom, hogy az előadásból kiderül-e majd, hogy mennyi esze van, vagy mennyire hajtják a női ösztönei. Az én karakterem csak villanásokban bontakozik ki. Időnként megvillanok, kiderülnek rólam dolgok, és majd a néző eldönti, hogy a karakter pozitív, vagy negatív – nyilatkozta Elor Emina.
Szereposztás:
Búbos Dávid
Elor Emina m.v.
Kučov Boris
Mess Attila m.v.
Mészáros Gábor
Molnár Zoltán m.v.
Szalai Bence m.v.
Dramaturg: Željka Udovičić Pleština
Fordító: Gyarmati Kata
Díszlet- és jelmeztervező: Lejla Hodžić
Zeneszerző: Irena Popović Dragović
Koreográfus: Varga Heni
Plakát: Blaskó Árpád
A bemutató március 28-án, a repríz pedig 31-én 19.30-kor lesz. Belépőjegyek a 065/543-32-03-as telefonszámon, vagy a jegy@kosztolanyi.org e-mail címen jegyezhetők elő.
A nyitóképen balról jobbra: Dino Mustafić, Elor Emina és Molnár Zoltán
