Veszélybe kerülne Radovan Karadžić élete a börtönben – vélekedett a srebrenicai mészárlásban való felelősségéért, valamint háborús és emberisség elleni bűncselekményekért elítélt volt boszniai szerb elnök egyik ügyvédje a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva.
Karadžić csütörtökön fellebbezést nyújtott be jogerős életfogytiglani börtönbüntetésének felülvizsgálata érdekében az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusához (MICT). A hágai bírói testületnek most állást kell foglalnia arról, hogy befogadja-e a jogerős határozat felülvizsgálatára irányuló kérelmet, ez ugyanis az eljárás ezen szakaszában nem kötelező.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék mandátumának lejárta után az ügyet átvevő MICT múlt szerdán sújtotta jogerősen életfogytiglani börtönbüntetéssel az egykori boszniai szerb elnököt, súlyosbítva a háborús bűnök miatt első fokon kiszabott – 40 éves – ítéletet.
„Mivel a bíróság döntése jogerős, megvannak a hivatalos feltételei annak, hogy Karadžićot átszállítsák az ENSZ Biztonsági Tanácsával és a hágai törvényszékkel az elítéltek fogva tartásáról megállapodást aláíró egyik ország börtönébe” – mondta Karadžić ügyvédje, Goran Petronijević.
A TASZSZ szerint tíz ilyen ország van jelenleg: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország. Ez utóbbi országba szállították például 2003-ban a hágai ítélet végrehajtása céljából Biljana Plavšićot, aki Karadžić utóda volt a boszniai Szerb Köztársaság elnöki tisztségében. Plavšićot a boszniai konfliktus idején elkövetett emberiesség elleni bűntettek, népirtás és háborús bűnök miatt 11 évi börtönbüntetésre ítélték 2003-ban. Ő volt az addigi legmagasabb szintű vezető, akit a törvényszék elítélt. Hat év után azonban – a hágai törvényszék jóváhagyásával – feltételesen szabadlábra helyezték, ezt követően el is hagyta Svédországot.
Petronijević az orosz hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: „Karadžić élete veszélybe kerülne azokban a börtönökben, ahol muszlim szélsőségesek vagy az ő eszméjüket támogatók vannak”.
Karadžićot első fokon 2016 márciusában sújtották 40 év börtönnel az 1992-1995 közötti, csaknem százezer halottat követelő boszniai háborúban elkövetett népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. A magát ártatlannak valló, ma már 73 éves elítélt akkor is fellebbezett a határozat ellen. Ügyvédje az ítélet enyhítését, az ügyészség viszont életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását kérte, mondván, Karadžić abban a vádpontban is bűnös népirtásért, amely alól korábban felmentették.
Az MICT március 20-án hirdetett ítéletet. A fellebbviteli eljárásban a hágai bírói testület elutasította a védelem minden jogi érvét, és megerősítette, hogy Karadžić bűnös az ellene felhozott minden vádpontban, kivéve azt, amelyik alól első fokon is felmentették.
