Egy több mint 15 ezer névből álló, kereshető adatbázist tett elérhetővé az interneten az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Trianon 100 Kutatócsoportja. Ez nemcsak az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek nevét, de a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét is kereshető formában tárja a nagyközönség elé – tudatta a hvg.hu.

Eredetileg Dékány István Trianoni árvák című könyvéhez készült, annak DVD-mellékleteként meg is vásárolható az adatbázis, amit a szerző, a Noran Libro Kiadó és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, valamint az MTA-Lendület Trianon 100 Kutatócsoport együttműködése révén vált elérhetővé online.

Az adatbázist hivatalos összeírások, a Magyar Országos Levéltárban őrzött Magyar Államvasutak (MÁV)-iratanyagban őrzött listák, egyéb levéltári dokumentumok, a helyi sajtó, valamint a menekültek érkezését 1920–1921-ben dokumentáló Erdélyi Hírek című lap alapján állította össze a szerző és a kutatók. Természetesen ez a 15 ezer ember a sok százezer trianoni menekültnek csak töredéke, de összegyűjtésük már így is fontos lépés a múlt megismerésében – hangsúlyozza az MTA közleménye.

Mindenre kiterjedő társadalomtörténeti vizsgálatok még nem készültek róluk, de a most fellelhető iratok alapján többségük állami, vármegyei, városi tisztviselő, illetve állami vállalat (MÁV, posta) alkalmazottja volt, akinek el kellett hagynia a Magyarországgal szomszédos országokhoz csatolt területeket. A listában feltűnő az olyan települések súlya, amelyek fontos vasúti vagy közlekedési csomópontok voltak (például az erdélyi Piski vagy a felvidéki Zsolna).

A hivatalos statisztika mintegy 350 ezer főt tart nyilván menekültként, akiknek csaknem 60 százaléka Erdélyből és Kelet-Magyarországról települt át a trianoni országba. A most közölt adatbázisban az első érkezőt 1918 elején regisztrálták, az utolsót 1928-ban, zömük 1920 vége előtt érkezett Magyarországra, amikor a magyar kormány drasztikusan megszigorította a „beköltözés” feltételeit, de szórványosan, egyre csökkenő számban a húszas évek folyamán folyamatosan érkeztek még repatriáltak.

Az adatbázis itt érhető el. A keresőablakba nemcsak neveket, névtöredékeket hanem foglalkozásokat is be lehet írni, illetve a keresési kritériumokat rendezni lehet a fejlécben található piros nyilakkal. Csoportosítani lehet továbbá a távozás és az érkezés helye szerint is az egyéneket.

Ha pontosan keresünk valakit, érdemes több névalakkal (például: Szűcs/Szűts/Szüts) is próbálkozni, mert a vasútállomásokon, határátkelőhelyeken vélhetően bemondás alapján, kézzel leírott listákkal láthatóan nehezen boldogultak feldolgozóik, és a keresztnevek sem mindig stimmelnek, emeli ki a hvg.hu, hozzátéve: előfordulhat az is, hogy valakit/valakiket többször is regisztráltak, esetleg eltérő helyeken: ennek oka lehetett a korabeli kaotikus viszonyokon túl például az is, hogy egyszer regisztrálták az érkezőket, amint magyar fennhatóságú területre léptek – ez 1920 áprilisáig, a román csapatok kivonulásáig még Szolnok volt –, majd még egyszer a Budapestre való érkezésükkor.