Szerbia polgárai egy év leforgása alatt öt hónapig az államnak dolgoznak, s csak a fennmaradó hét hónap bevétele jut nekik és a családjuknak. A szakértők szerint sokan nincsenek tisztában azzal, hogy mennyi adót és illetéket fizetünk az államnak.
A szerbiai adórendszer ugyanis olyan, hogy egy adott évben gyakorlatilag január 1-je és május 28-a között csak az adóhatóságnak „dolgozunk”, s csak az utána megkeresett pénz jut ténylegesen nekünk és a családunknak – mutatott rá a Libek szervezet. Tehát ha összeadjuk azokat az összegeket, amelyeket adóként és járulékokként, jövedéki adóként, valamint vagyonadóként fizetünk be és azok végösszegét összevetjük az egyéves fizetésünkkel, az derül ki, hogy csak héthavi keresetünk marad a zsebünkben – magyarázza a szervezet képviselője, Mihajlo Gajić.
„Az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy adót fizetnek, ahogyan azzal sem, hogy tulajdonképpen éves szinten mennyit is fizetnek ilyen jogcímen. Ez az összeg pedig egyáltalán nem alacsony. De mivel az emberek ezzel nincsenek tisztában, nem is alakul ki a tudatunk, hogy nekünk, a polgároknak jogunkban áll ellenőrizni, hogyan költik el a mi adónkból származó állami pénzeket” – emelte ki a szakértő, tudatta az N1.
A polgár naponta adózik. Adózik, amikor élelmiszert, cigarettát, alkoholos italt, kozmetikai cikkeket, üzemanyagot, háztartási gépeket és más cikkeket vesz – hiszen az árban a termék ára mellett az általános forgalmi adó is beleszámít.
„Az államnak saját pénze nincs. Az állam az adófizetők pénzével rendelkezik, amelyet korábban beszedett. Tehát bármi, amit az állam fizet ki (a nyugdíjaktól a közintézményekben dolgozók – tanárok, egészségügyi nővérek, orvosok) béréig, az új utak építéséig és a régiek javításáig mindent a mi pénzünkből fizetnek, abból, amit adóként mi adunk oda mindennapi bevásárlásainkkor vagy a fizetésünk érkezésekor” – emeli ki a szakember.
Az állami költségvetés legjelentősebb befizetései az adókból származnak. Például tavaly és tavalyelőtt az adókból származó bevétel tette ki a büdzsé 83.9 százalékát. A legtöbb pénz pedig az általános forgalmi adóból (áfa, vagy ha jobban tetszik: pdv) érkezik.
Milan Kovačević közgazdász ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az adókat csökkenteni kellene: „Fel kell gyorsítani a reformokat, amelyek javíthatnák az adórendszert, csökkenthetnék a feketepiacot, biztosítanák a bevételek könnyebb beszedhetőségét, csökkentenék az illetékeket, ha ez lehetséges – másfelől viszont biztosítanák, hogy a lehető legjobb módon költsék el ugyanezeket a pénzeket annak érdekében, hogy elősegítsék a polgárok életszínvonalának növekedését és a gyorsabb gazdasági növekedést” – mondta a közgazdász.