1995. március 26-án lépett hatályba a schengeni egyezmény, az Európai Unió egyik legjelentősebb vívmánya. A megállapodás célja olyan belső, határok nélküli övezet létrehozása volt, ahol az EU állampolgárok és más országok polgárai szabadon mozoghatnak, határellenőrzés nélkül. A schengeni övezetnek négy olyan ország is tagja, amelyik nem uniós tagország, Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein. Van olyan ország, amelyik uniós tag, de nem alkalmazza, például Bulgária vagy Románia és vannak olyan érdekes helyzetben lévő területek, ahol a schengeni megállapodás nem hatályos, mégis alkalmazzák, tehát nincs útlevélellenőrzés, ilyenek a Vatikán, San Marino, Monaco, a Feröer-szigetek és Grönland. Magyarország teljes jogú csatlakozása 2008. január 1-től valósult meg. A belső határellenőrzés ezen országon között megszűnt, viszont a külső határokat megerősítették.
Egyesek annyira, hogy egész kerítésrendszert építettek.
A magyar kormány 2015. júniusában döntött arról, hogy a fokozódó menekültáradat megállítása érdekében a zöldhatár mentén a Szerbiával közös szakaszon kerítést épít. A munkákkal igazán gyorsan haladtak az augusztus végi határidőnél korábban, augusztus 29-én átadták az első szakaszt, amellyel tulajdonképen lezárták a magyar-szerb határt. A munkákat október 21-én fejezték be és hivatalosan 12 milliárd forintba került. 2016-ban a kerítést továbbfejlesztették és elektromos jelzőrendszerrel látták el, hőkamerák, lámpák és videókamerák is működnek. 2017. február végén a kormány újabb, a műszaki határzárt megerősítő kerítés építéséről döntött, amit azzal indokoltak, hogy ebben az évben még több illegális határátlépőre számítanak és az Uniót meg kell védeni. Folyamatban van a röszkei és a tompai tranzitzóna bővítése is, a két helyszínen már 324 konténert telepítettek. A határvonal megerősítéséhez a Belügyminisztérium újabb 38 milliárd forintot kap.
A külső határokkal nem rendelkező országok közül már néhányan döntöttek és felfüggesztették a schengeni egyezményt a menekültáradat miatt. Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia is élt már azzal a lehetőséggel, melyet az Európai Unió Tanácsa biztosít. Az érintett országok a kivételes körülményekre való tekintettel legfeljebb hat hónapig fenntarthatják az ideiglenes ellenőrzést határaik bizonyos szakaszán. Az ideiglenes ellenőrzést meg lehet hosszabbítani, különleges körülmények esetén.
Francia és német kérésre az EU most olyan tervezetet szeretne megvalósítani, amely életbe lépése után az uniós állampolgárokat is ellenőrzés alá vetik majd a schengeni határokon. A terrorfenyegetettségre való hivatkozással szeretnék elérni a belső határellenőrzést is.
Kelebia, 2017. március 1.
Elítéltek építik a szerb-magyar határszakaszon a mûszaki határzára mögötti második védelmi vonal kerítését Kelebia határában 2017. március 1-jén. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter február 23-án jelentette be, hogy a szerb-magyar határszakasz mûszaki határzára mögött egy második védelmi vonal kiépítésérõl döntött a kormány.
(Fotó: Ujvári Sándor, MTI)
Kovács Zoltán kormányszóvivő a napokban úgy nyilatkozott a német közszolgálati televíziónak, hogy Európa nem menekültválsággal, hanem migrációs válsággal szembesül.
Ugyancsak mostanában a New York Times is bírálta a határzárat és a magyar kormányt. Kovács Zoltán kormányszóvivő keményen vágott vissza saját blogján és “liberálisok üvöltésének” minősítette az amerikai napilap írását.
A Római Szerződés hatvanadik évfordulója alkalmából tegnap (2017. mrcius 25-én) Rómában az Európai Unió tagországai aláírták azt a közös nyilatkozatot, melyben kiállnak az Unión belüli együttműködés folytatása és az előttük álló példátlan kihívások jövőbeni közös kezelése mellett.
Nagy-Britannia már nem is vett részt a csúcstalálkozón.
