Miközben a vajdasági magyar gazdálkodók jelentős fejlesztésekbe fogtak, Szerbiában, azon belül a Vajdaságban leépül a cukoripar. A titói Jugoszlávia Szerbiájában tizenöt, a Vajdaság területén tizenegy cukorgyár működött. Most, néhány évvel a cukorgyárak magánosítása után ott tartunk, hogy a megmaradt hat cukorgyár közül még kettő leáll.
A zentai gyár munkacsarnokait, a gépekkel és berendezésekkel együtt, június 25-én bocsájtják árverésre, de a zsablyai gyár tulajdonosa is jelezte, hogy idén már ott sem vesznek át répát, a feldolgozásnak vége.
Így négy cukorgyár marad: Bácskában Verbászon és Cservenkán, Bánátban Antalfalván (Kovačica), Szerémségben pedig Pecsincén (Pećinci) marad meg az üzem. A négy gyár közül három egy szerbiai, egy pedig egy görög vállalkozó tulajdonában van.A cukorgyárak felszámolásának hátterében az áll, hogy az Európai Unió 2017 végén liberalizálta a cukorbehozatalt. Mivel az Újvilágban termesztett cukornádültetvényekről nyert cukor jóval olcsóbb, mint a répából nyert édesség, így a cukorrépára alapozott európai cukorgyártásnak befellegzett. Ez csapódik most le a Vajdaságban is.
Közben az üzletek polcain 100 dinárról 60–65-re esett a krisálycukor ára. Országos megközelítésben ez azt jelenti, hogy míg 2014-ben még 236 ezer tonna cukrot exportált Szerbia, addig 2018-ban 109 ezer tonnára esett a kivitele. Elemzők szerint könnyen megtörténhet, hogy hamarosan újabb cukorgyár kapujára kerül lakat.
