Minden amerikai demokrata elnökjelöltnek ugyanaz a célja: Donald Trump legyőzése a 2020-as választásokon. Ám a húszas mezőny második csoportja csütörtök este ugyancsak másként vitatta meg a dolgokat, mint előző nap az első tíz. A szerdai vitában ugyanis egyetlenegyszer sem hangzott el a jelenlegi elnök neve: a jelöltek – tanácsadói javaslatra – mintha csak összebeszéltek volna erről és egyöntetűen ignorálták Trumpot. A második csoport ezzel szemben pontosan azzal tűnt ki, hogy a demokratikus intézményrendszert semmibe vevő elnökkel szemben próbálta a demokrata oldal erényeit demonstrálni.
Az első vita elemzői ugyanis éppen arra mutattak rá, hogy ha a demokraták győzni akarnak, akkor arra kell fektetniük a hangsúlyt, hogyan lennének képesek szembeszállni a jövő évi országos kampányban egy olyan emberrel, aki semmilyen hazugságtól, tisztességtelen modortól, gyűlöletkeltéstől, sőt uszítástól nem riad vissza. A második csoport jelöltjei az előzőnél még szikrázóbb vitát folytattak. Nem egyszer hárman-négyen is megpróbálták egymást egyszerre túlkiabálni. A korábbi fogadkozás ellenére egyikük-másikuk keményen letámadta párttársait – ám ennek ellenére megmaradtak a tartalmi vita szintjén, nem süllyedtek abba a karaktergyilkos stílusba, ami leendő ellenfelüket egyedülálló módon jellemzi.
Trump demokratikus úton való legyőzésének szükségessége már a második percben felmerült, amikor a Bernie Sandershez (a magát „demokratikus szocialistának” nevező, független, de mégis a demokrata oldalon induló vermonti szenátorhoz) intézett első kérdés után Joe Biden volt alelnök következett. Biden már eddig is azzal tűnt ki a mezőnyből, hogy nem is előválasztási riválisaival foglalkozik, hanem kizárólag Trump elfogadhatatlan viselkedését és politikáját célozza meg. Most is azzal nyitott, és így meghatározta a vita további hangulatát.
A három vezető jelölt 2019. június 27-én: Joe Biden, Bernie Sanders és Kamala Harris (MSNBC TV)
Ugyanakkor Biden is váratlanul kemény párton belüli ellenfélre talált Kamala Harris félig indiai, félig afro-amerikai származású kaliforniai szenátor, volt tagállami igazásgügyminiszter személyében. Harris nem átallotta keményen letámadni Bident annak 40 évvel ezelőtti kongresszusi hozzállása miatt. Biden a minap ugyanis azt mondta, hogy noha elítélte a déli fehér szuprematista képviselők rasszista politikáját, még velük is megtalálta az együttműködés módját. Biden ezt a tételt azért hangoztatja, mert egyes szakértők szerint a demokraták csak úgy győzhetik le Trumpot, ha a szavazótábor politikai közepén elhelyezkedő, többnyire fehér közép-és munkásosztálybeli választókat nem idegenítik el. Biden származása ehhez nagyszerű alapot nyújt.
Csakhogy az amerikai választók fiatalabb korosztályai számára (Biden 77 éves!) a hosszú szerepvállalás már nem a tapasztalat és politikai bölcsesség záloga, hanem éppen ellenkezőleg: hatalmas terhelő bizonyíték az évtizedek tehetetlenségére. Ma már – sokak szerint – csak radikális változásokkal lehet biztosítani nemcsak a demokratikus politikai rendszer fennmaradását, hanem az amerikaiak döntő többségének gazdasági boldogulását. A leggazdagabb egy százalék ugyanis – a Reagan-korszak óta – féktelenül gazdagodik és jól célzott politikai adományaival képes megakadályozni a megtermelt javak sokkal igazságosabb elosztását.
Az utóbbi félmondat foglalja össze talán legjobban az amerikai politikai pillanat lényegét: a milliárdosok gazdagodnak, a többiek viszonylag szegényednek. Hiába vannak az utóbbiak százszor annyian, mint az uralkodó osztály, a pénz beszél, és a tömegek szavát különböző módokon sikeresen elnyomja. (Mellesleg ugyanez történik Szerbiában, Magyarországon és a kelet-európai „új demokráciák” többségében is, csakhogy azokban egy új uralkodó osztály van kialakulóban, amelyik még mindig meg tudja vezetni a népet a kommunistázással, vagy a „liberális” veszély üres puffogtatásával, netán az „országveszejtés” soha nem halványuló emlegetésével.)
A demokrata elnökjelöltek első tévévitájának második csoportja. Miami, 2019. június 27.
A második vitaest vezető személyiségei tehát Kamala Harris, Joe Biden és Bernie Sanders voltak, de a százezres lakosságú (Szabadka méretű) indianai South Bend polgármestere, a nyíltan melegházasságban élő Pete Buttigieg is előtérbe került. Ő a legfiatalabb a potenciális jelöltek között, és ő az, aki leginkább követeli a nemzedékváltást, mint annak idején John Kennedy tette 1960-ban. Csakhogy Buttigieg is bajba került az elmúlt napokban, amikor egy fehérbőrű városi rendőr meggyilkolt egy fegyvertelen feketét. Mint kiderült, South Bend rendőrségében csak 6 százalék a fekete, miközben a lakosságnak 26 százaléka színesbőrű. Buttigieg kevésbé ismert és minimálisan népszerű a feketék között országos viszonylatban is, úgyhogy ez az incidens nemcsak nehéz kihívást, de jelentős esélyt is jelent a számára.
Természetesen semmi sem oldódott meg a vita során, de a demokrata jelölteknek jól jön ez a bemelegítő a július végi detroiti folytatáshoz, valamint a szeptemberi harmadik fordulóhoz, illetve a télen kezdődő előválasztásokhoz.
Nyitóképünkön az első demokrata tévévita második (csütörtök esti) részében szereplő jelöltek balról jobbra: Marianne Williamson szegényeket pártoló aktivista és sikeres írónő (Kalifornia), John Hickenlooper volt coloradói kormányzó, Andrew Yang üzletember, az Obama-kormányzat „globális vállalkozói nagykövete”, Pete Buttigieg South Bend-i (Indiana) polgármester, Joe Biden volt alelnök, Bernie Sanders szenátor (Vermont), Kamala Harris szenátor (Kalifornia), Kirsten Gillibrand szenátor (New York), Michael Bennet szenátor (Colorado), valamint Eric Swalwell kongresszusi képviselő (Kalifornia).
