A szabad, igazságos, hátrányos megkülönböztetés nélküli, átlátható kereskedelmi és befektetési környezet megteremtése, illetve a terrorizmus és az erőszak internetes terjesztése elleni intézkedések fokozása mellett foglaltak állást szombaton közzétett zárónyilatkozatukban a G20 országcsoport oszakai csúcstalálkozóinak résztvevői.

A világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport országainak vezetői kétnapos csúcstalálkozójuk után kiadott zárónyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy a nemzetközi kereskedelem és befektetés fontos motorja a növekedésnek, a termelékenységnek, az innovációnak, a munkateremtésnek és a fejlődésnek. A résztvevők megerősítették, hogy támogatják a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformját, javítandó a szervezet működését.

A zárónyilatkozat – akárcsak a tavalyi, Buenos Aires-i csúcstalálkozó zárónyilatkozata – nem tesz említést a protekcionizmus elleni harcról.

A G20-ak a dokumentumban – Ausztrália kezdeményezésére – felszólították az internetes platformokat, hogy gyorsítsák fel a szigorúbb intézkedések kidolgozását, megakadályozandó a terrorizmussal és erőszakkal kapcsolatos tartalmak terjesztését, feltételét és ismételt feltételét oldalaikon. Canberra a több mint ötven halálos áldozatot követelő márciusi christchurchi merényletből okulva kezdeményezte az említett passzus beemelését a zárónyilatkozatba.

A dokumentum tükrözte azt a megosztottságot, amely az Egyesült Államok és a többi tagország között fennáll a klímaváltozás elleni harcban. „Az Egyesült Államok megerősíti döntését a párizsi klímaegyezményből való kilépésről, mert (az egyezmény) az amerikai dolgozók és adófizetők kárára megy” – olvasható a záróközleményben. Egy másik passzus a többi tagállam álláspontját rögzíti, kimondva, hogy elkötelezettek a párizsi klímamegállapodás betartása iránt, amely visszafordíthatatlan jellegét és megvalósításának szándékát már a Buenos Aires-i csúcstalálkozón rögzítették.

Az oszakai csúcstalálkozó résztvevői kötelezettséget vállaltak arra, hogy a nők egyenjogúságának megteremtésére és a nemi hovatartozásból eredő különbségek csökkentésére fognak törekedni a foglalkoztatásban, az oktatásban és az üzleti szférában.