A közelmúltban a Kereskedelmi, Turisztikai és Távközlési Minisztérium bizottságának határozatával Szabadka várost turisztikai célállomásként első osztályú turisztikai hellyé minősítették. Szabadka rengeteg kincset, látnivalót rejteget, melyeket sok helybeli sem biztos, hogy ismer. Most induló sorozatunkban ezeket mutatjuk be Novák Attila szabadkai idegenvezető segítségével. Turisztikai sétánkat a Barátok templománál kezdjük.
A Barátok temploma, illetve a ferences rendház épülete valamikor vár volt
Nepomuki Szent János szobra a valamikori Borovo cipőüzlet és a Danilo Kiš könyvesbolt között látható
A villamoskocsik, amelyekben jelenleg egy kulcsszervíz és egy ajándékbolt működik
Sugár Manó monogramja a Rudics utca 6-os számú épületén
– Sokan nem tudják, hogy ez az épület korábban vár volt. Jobb oldalt van egy falrészlet, ami nincs bevakolva, és látszódnak az eredeti várfal téglái. Ez ezért érdekes. Az épületbe már nehezebb bejutni, hacsak az ember nem mise idején érkezik. Ha innen a Zombori út irányába megindulunk, a következő látványosság a Dimitrije Tucović és a Rudics utca közötti szakaszon a sarki épület falába beépítve látható Nepomuki Szent János-szobor. Szerintem ez mellett is sok szabadkai elmegy úgy, hogy nem veszi észre, vagy ha igen, nem tudja, miért is van ott. Nepomuki Szent János a vízen átkelők védőszentje is, ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Szabadka központján több patak folyt keresztül még a tizenkilencedik század derekán is. Az épület építésekor még mindig volt ok, hogy ott legyen a vízen átkelők védőszentje, mert lehetőség volt a patakon átkelni – mutatott rá Novák Attila.
Sétánkat folytatva a Zombori út irányába, elérkezünk a szabadkai villamosig, illetve addig, ami abból mára megmaradt:
– Sokan nem tudják, hogy ez az akkori Magyarország egyik első villamosa volt. Sőt, míg máshol általában a villamost megelőzte a lóvasút, nálunk a buzgó városvezetőknek köszönhetően egyből elektromos villamost kaptunk, ami jól mutatja az akkor fejlődő város ambícióit. A Rudics utcában, a hatos házszám alatt volt Sugár Manó kóser kereskedése, ahol az a Matyi gyerek inaskodott, akiből később Rákosi Mátyás lett, aki, bár nem szabadkai születésű, de van szabadkai kötődése. Továbbhaladva a gimnáziumhoz érünk, ami a központ egy jelentős és szép épülete. A tanulói sora tovább emeli jelentőségét: Kosztolányi Dezső, Csáth Géza, Munk Artúr; és maga a tény, hogy Kosztolányi édesapja tizennyolc éven keresztül vezette az intézményt, akkor is, amikor fiát kirúgta harmadikos korában. Ha onnan elnézünk a körforgalom felé, a sarki épületre tévesen tették azt a táblát, hogy abban született Csáth Géza. Érdekes lenne egyszer magyarázatot kapni, hogy miért arra helyezték a táblát, és nem a mögötte lévőre, ami Csáth valódi szülőháza. A két épület között most egy bevásárlóközpont áll, és sokan nem tudják, hogy annak a helyén volt a Törley család háza, amiben élt is a család egy ideig, miután Csantavérről beköltöztek. Még a budafoki Törleyi-múzeumban sem említik, hogy Törleyéknek van szabadkai kötődésük. Ezek azok a helyek és lehetőségek, amelyekkel a városnak élnie kellene! – mondja az idegenvezető.
A gimnázium épülete
A két, csőrével egymással szemben álló madár nemcsak a kapun, hanem a felette lévő balkonon is látható
Szfinx formájú kilincs a néhai bank épületén
A gimnázium melletti parkban két Kosztolányi-szobrot láthatunk, továbbhaladva pedig a magyar szecessziós stílusban épült zsinagóga épületét tekinthetjük meg, ami több szempontból is egyedülálló, fontos és formabontó. A múzeum épülete a következő, ami kevésbé díszes, ugyanis a darmstadti német szecesszió racionálisabb hozzáállást tükröz. Ennek kapuján és balkonján látható a Vágó fivérek védjegye, a két, csőrével egymással szemben álló madár. A múzeummal szemben található a volt banképület, ami sok éven át a Fidelinka irodaháza volt.
– Nagyon megörültem, amikor elkezdték felújítani, kár, hogy most abbamaradt. Az épületen nagyon szép részletek láthatók. Virágminták, a kereskedők istensége, Hermész arcképe, és a kapun, ami mellett sokan észrevétlenül elmennek, maga a kilincs egy szfinxet ábrázol, a titkok őrzőinek jelképét, ami arra utal, hogy itt a banktitkokat jól őrzik, és biztonságban vannak. Szerintem ez egy gyönyörű részlet – mondta Novák Attila.
Mostani sétánkat az utca túloldalán lévő csatornamunkás szobrával zárjuk, amiről szintén sokan nem tudják, miért van ott. Habár hivatalos magyarázat igazából nincs, de tény, hogy a legnagyobb patak ott haladt el, a sugárút irányából a Városháza felé, az pedig tudvalévő, hogy a patakokat a föld alá temették, és szennyvízcsatornákká változtatták. Logikus, hogy miután a legnagyobb patakból lett a fővezeték, az ezen a feladaton dolgozó munkások is ott kaptak emlékművet, a szennyvízcsatorna-rendszer kiépítésének száztizedik évfordulóján.
A következő részben Szabadka főteréről folytatjuk a sétát.
