Az ember azt gondolná, ha kifizette az autó árát, aláírta és a közjegyzőnél hitelesítette az adásvételi szerződést, elrendezte az átíratási költségeket, akkor már minden sínen van, és már csak az marad, hogy az autót a saját nevére írassa a rendőrségen. Szinte senki nem számít arra, hogy mindezek után a rendőrségen közlik vele, hogy az autót nem tudja regisztrálni.

Egy ilyen, igencsak kellemetlen helyzetben találta magát Nenad Stošić, aki használtautók vásárlásával és értékesítésével foglalkozik, s aki azért fordult a Telegraf szerkesztőségéhez, hogy felhívja az autóvásárlás előtt állók figyelmét, megelőzve ezzel azt, hogy más is úgy járjon, mint ő.

„Vásároltam egy Audi A6-os személygépkocsit egy olyan személytől, aki nem sokkal az adásvétel megkötése után külföldre költözött. Amikor a rendőrségen szerettem volna regisztrálni az autót, akkor derült ki, hogy ezt nem tudom megtenni, mivel a személygépkocsi előző tulajdonosan nyolcvanezer dináros tartozást halmozott fel a JKP Infostan felé, ami miatt az ügy a végrehajtók elé került. Mivel nem tudtam a tulajdonost elérni, kénytelen voltam helyette kifizetni a tartozását, hogy a nevemre kerüljön az autó. Éppen emiatt azt tanácsolom mindenkinek, aki autóvásárlás előtt áll, hogy ne csak az autót nézzék át tüzetesen, hanem az eladó tartozásait is ellenőrizzék” – mondta a nepper.

A folyamat az ő esetében is úgy zajlott, mint a legtöbb autóvásárlás során: kifizette a pénzt a tulajdonosnak, hitelesítette az adásvételi szerződést a közjegyzőnél, kifizette a tulajdonosváltás után kötelező adót, s aztán a rendőrségen közölték vele, hogy az autó nem kerülhet a nevére, mert a végrehajtók leállították az eladását.

A probléma gyökere ott van, hogy a tulajdonosváltás a rendőrségen realizálódik, nem pedig a közjegyzőnél a szerződés hitelesítésével, s nem is az adóhivatalban az adó kifizetése után.

A közjegyzők nem ellenőrzik, hogy a gépkocsi eladását a végrehajtó megtiltotta-e, ugyanis ez nem az ő dolguk: nekik csak az adatokat kell átnézni, hogy azok megegyezzenek a szerződésben és a forgalmi engedélyben, valamint a vevő és az eladó személyének az ellenőrzését kell elvégezniük. Az adóhivatal csak arra kíváncsi, hogy a megállapított összeget a vevő befizette-e, ami azt is jelenti, hogy az adó befizetése nem jelenti azt, hogy valaki automatikusan a gépkocsi tulajdonosa lett.

Éppen ezért autóvásárlás előtt érdemes felkeresni a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség (APR) honlapját, s ott meg kell nézni, mely tárgyak vagy ingatlan esetében szerepel az elidegenítés tiltása. Az eladó személyi száma (JMBG) sokat segíthet kideríteni a valós helyzetet, amely alapján sokkal kisebb az esély egy kellemetlen meglepetésre a rendőrségi ügyintézés során. Érdemes az autóra is rákeresni, akár a rendszámtába, akár az alvázszám alapján, ugyanis a rendszer nem tökéletes.

Az is megtörténhet, hogy valaki az APR-ben nem találja meg a megvásárolni kívánt, de a tulajdonos tartozása miatt tiltólistára tett személygépkocsit, éppen emiatt több adatot is érdemes ellenőrizni az adatbázisban, s azt sem szabad szem elöl téveszteni, hogy az adatbázis folyamatosan frissül.

Nem sűrűn, de az is előfordult, hogy a tulajdonos kölcsönre vásárolta az autót, amit aztán eladott, azonban az utolsó néhány részletet már nem fizette ki. Ilyen esetben, mivel az autó a garancia, a bank nem tehet mást, mint hogy lefoglalja a személygépkocsit. A törvény nem tiltja a kölcsönre vásárolt autó eladását abban az időszakban, amíg a kölcsön nem járt le, úgyhogy erre is oda kell figyelniük azoknak, akik magánszemélytől vásárolnak autót. Ha a bank lefoglalja az autót az adósság fejében, a vevőnek nincs mit tennie, magánpert kell indítania az előző tulajdonos ellen. A bíróság minden bizonnyal a vevőnek ad majd igazat, de nem szabad elfelejteni, hogy a bírósági tárgyalások hosszúak és kimerítőek, mind anyagilag, mind idegileg…