Kína a mai napon a történelem legsikeresebb kommunista rezsimjévé lépett elő, hiszen a Szovjetunió még csak 69 éves volt, amikor széthullott, és korántsem volt olyan sikeres, mint a túlélő óriásdiktatúra.
Ma ünnepli ugyanis fennállásának 70. évfordulóját a Kínai Népköztársaság (KNK) – és nem is akárhogy! A pekingi díszfelvonuláson, a Mennyei béke terén 15 ezer katona vonult fel Hszi Csin-ping és elvtársai előtt. 580 páncélost és olyan interkontinentális rakétákat nutattak be, amelyekkel akár az Egyesült Államok is elérhető. „Nincs olyan erő a világon, amely ezt a nemzetet megrendíthetné” – jelentette ki az államfő és pártvezér.
De mi történt ugyanott 70 évvel ezelőtt, 1949. október 1-én?
Mao bejelenti az új rezsim hatalomra kerülését. Peking, Mennyei béke tere, 1949. október 1.
Mao Ce-tung, a kínai kommunisták vezére aznap jelentette be a Mennyei béke terén összegyűlt tömegnek, hogy megalakult egy új kínai központi kormány. Azt is felsorolta, hogy kik alkotják az új kormányt. Nem egyöntetű, hogy Mao azt is kimondta, hogy „Felkelt a kínai nép!” (Az akkori jelenlévők szerint ezt a mondatot Mao nem használta.) Ennek ellenére a hivatalos hírügynökség ragaszkodik a nagy szavakhoz, hiszen a történelem csak nem elégedhet meg azzal, hogy valaki felsorolt egy kormánylistát…
A hivatalos történetírás abból sem enged, hogy attól a pillanattól kezdve egyenes vonal vezet a kínai történelemben a mai napig. De ennek ellenére nyilvánvaló, hogy Kína az elmúlt hetven év alatt sokat változott – nem mindig egyenes vonalban. Csak így tudta azonban elérni azt, hogy ma a leghosszabb ideje létező kommunista rezsim legyen a világon, miután a Szovjetunió fennállásának 69. évfordulója után összeomlott.
1949-ben Kína a hosszan tartó polgárháború és a japán megszállás okozta sebeit gyógyítgatta. Az ország nem számított nagyhatalomnak, habár az Egyesült Államok már azelőtt is jelentős figyelmet szentelt Kínának. Így például a II. világháború alatt több nemzetközi konferenciára is meghívták Kína képviselőit, míg a száműzetésben lévő francia kormánynak ilyen lehetőséget nem adtak. Említésre méltó az is, hogy Kínát – igaz, akkor még a szárazföldről politikailag is elszakadt Tajvánt, Kínai Köztársaság néven – amerikai javaslatra vétójoggal rendelkező állandó taggá emelték az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
A kínai kommunisták azonban nem hagyták magukat. 1971-ben már Amerika is más szemmel nézett rájuk, felvette velük a diplomáciai kapcsolatokat és ahhoz is hozzájárult, hogy Tajván helyét a KNK váltsa fel a BT-ben.
Mao, a „Nagy irányító” még mindig nagy tiszteletben részesül Kínában, habár sokan szemére vetik több száz millió ember erőszakos vagy éhhalálát. A hivatalos álláspont szerint Mao cselekedeteinek 70 százaléka pozitív volt és csak 31 százalék elítélendő. A nép továbbra is rendkívül tiszteli: nem ritkaság taxikban látni a fényképét. Mindez nem meglepő, mert végül is a Mao által vezette kommunisták nagy mértékben járultak hozzá a japán megszállók leveréséhez és egy új rendszerrel váltották fel a korrupt Csang Kaj-sek uralmát.
A mai helyzet
Mao Ce-tung halála után utódja, Teng Hsziao-ping beindította a „nyitott kapu” politikáját, amellyel Kína ismét nagyhatalom lett. Ebben az időszakban az ország GDP-je átlagosan 10 százalékkal növekedett évente. 800 millió ember került ki a szegénységből, csaknem 400 millióra növekedett a középosztályhoz tartozók száma, az állami valutatartalék eléri a 8.4 milliárd dollárt és a kínai gazdaság a világ második gazdasági hatalomává nőtte ki magát.
Vörös orrú rakéták a Mennyei béke terén. Peking, 2019. október 1. (Fotó: AP)
Gondok azért továbbra is vannak Kínában. Ide tartozik elsősorban a gazdasági fejlődés lassulása az utóbbi időben, főleg az Amerikával folytatott „vámháború” miatt (de a világgazdaság hanyatlása is hozzájárult ehhez a lassuláshoz), a vándormunkások helyzete, valamint a hosszantartó hongkongi lázongások.
Ez utóbbi azért is okoz zavart Kínában, mert felhívja a világ közvéleményének figyelmét. De Peking aligha adja be derekát ebben az ügyben: lényegesen megnövelte katonai jelenlétét Hongkongban (3-5 ezerről 10-12 ezerre), és a fegyveres rendőrök számát is növelte. Vajon megnyugszik-e a helyzet ezáltal?
Mindennek ellenére Hszi Csin-ping derűlátó. Szerinte a KNK 100. évfordulójára Kína minden szempontból le fogja hagyni Amerikát: gazdaságilag és katonailag is.
Végeláthatatlan díszfelvonulás a Mennyei béke terén. Peking, 2019. október 1. (Fotó: AP)
