Október végén adták át Budapesten a Nemzeti Vértanúk Emlékművét – vagyis annak újraalkotott változatát. Az Országház környékének ezen a pontján korábban Nagy Imre mártír miniszterelnök népszerű „hidas szobra” állt.
A Parlament urai nem akarták látni… Az éj leple alatt eltávolított mártír miniszterelnök népszerű „hidas szobra” (Fotó: Kőrösi Tamás)
A hivatalosan Vértanúk terének nevezett helyszínen 1934-ben avatták fel az eredeti Nemzeti Vértanúk Emlékművet, mellyel a vörösterror áldozataira emlékezett a Horthy-vezetés. Füredi Richárd szobrászművész készítette, aki még megérte alkotásának pusztulását is, az emlékmű ugyanis az 1945-ös szoborrombolásoknak esett áldozatul. Az eredeti szobrot már felállításakor kemény esztétikai és eszmei bírálatok érték. Művészeti értéke csekély volt, az újjáalkotott szobornak ezen keresztül pedig még alacsonyabb, hiszen új feliratával még meg is hamisítja amazt.
Az eredeti emlékmű (Fotók: Kelecsényi Kristóf és Kurutz Márton, Fortepan)
(Magyarország soha nem állított emléket a vörösterrort követő fehérterror nagyságrendileg azonos létszámú áldozatainak, elkövetőit pedig az éppen abban az időszakban (1919–1921) berendezkedő és a trianoni békediktátumot elfogadó és aláíró Horthy-kormányzat amnesztiában részesítette.)
A legújabb szoborcserélő hullámban eltávolított Nagy Imre-alak helyén most felavatott új emlékművet korabeli fotók, dokumentumok alapján alkotta újra Elek Imre szobrászművész, aki már ismerős a Parlament körül: a Kossuth tér északi oldalán elhelyezett Tisza István emlékművet is ő készítette 2014-ben, de például a Prohászka dombormű is az ő munkája Kápolnásnyéken.
Az emlékmű központi eleme egy kőpillér, tetején áll egy kőkoporsó. A pillér előtt Hungária nőalakja tekint le az utcai forgalomra, mely önmagában megérne egy külön írást. Hungária, mint nemzeti nőallegória „használata” a 19. században, a nacionalizmus terjedésével jött divatba. A magyar nemzet megjelenítője már Trianon előtt az egységes, megbonthatatlan Magyarországot hirdette. Jó példa rá a zimonyi Hunyadi-torony, melyen (a turul mellett) a trónoló Hungáriát is elhelyezték. 1918-ban aztán ezek gyorsan el is tűntek a visszabontott emlékműről.
A Vértanúk Emlékmű hátoldalán egy férfi küzdelme látható egy sárkányhoz hasonlatos lénnyel. Az a férfi (is) a magyarságot jelképezi, a legyőzött sárkány a bolsevizmust.
A régi-új Nemzeti Vértanúk Emlékműve Nagy Imre helyén (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
Az eredeti emlékművön két felirat volt olvasható: „A nemzet vértanuinak 1918-1919” és „A Fehér Ház kezdeményezésére kegyelettel emelte a magyar nemzet”. Ezen kívül 497 név került aranyozással felvésve az alkotásra.
A Fehér Ház, avagy Fehérház Bajtársi Egyesület az őszirózsás forradalom ellen alakult, majd tevékenysége a Tanácsköztársaság megdöntésére irányult. Az egyesület vezetője Friedrich István, (a későbbi focista miniszterelnök), fő alakja és elnöke pedig Pekár Gyula író, miniszter volt. Ha már a szobroknál tartunk, Pekárról azt érdemes tudni, hogy olyan jó felépítésű atléta volt, hogy Strobl Alajos róla mintázta Toldi alakját, mikor az Arany szoborcsoportot készítette a Nemzeti Múzeum elé.
A turisták a sok koszorú miatt érzik, hogy valami újdonságot látnak. Jobbról Orbán Viktor koszorúja. (Fotó: Szappanos Veronika/SZMSZ)
Az új emlékművön az aranyozott nevek már nem szerepelnek, de ugyancsak két felirata van. Az első szó szerint megyegyezik az eredetivel, még a rövid u betű is megmaradt: „A nemzet vértanuinak 1918-1919”.
A másik felirat már átesett némi ráncfelvarráson és így fest: „A szovjet fegyverek árnyékában / hatalomra került kommunisták / által meggyilkolt, megnyomorított, tönkretett, / elüldözött áldozatokra is / emlékezve újraállította / az Országgyűlés 2019″.
Fontos megjegyezni, hogy a fő turistahelyszínnek számító Kossuth tér ezen pontján sehol nincs feltüntetve semmilyen idegen nyelven, hogy milyen emlékműről van szó, így a külföldi látogatók csak találgathatnak, mi is lehet a mondanivaló. (A visszatérők pedig csodálkozhatnak, hová tűnt az 1956-os forradalom vezéralakjának szobra, aki szintén vértanúvá vált.) Azt mindenki érzékeli, hogy valamiféle újdonságot lát, az avatás alkalmával elhelyezett koszorúk ugyanis még igen jó állapotban hirdetik Orbán Viktor nevét is.
A régi-új emlékmű a Steindl Imre Program keretében valósult meg, melynek az a célja hogy az Országház környékét újraépítse úgy, hogy az az 1944 előtti állapotot tükrözze. Az elmúlt nyolc évben eltüntettek minden „nem oda való” szobrot, épületet, homlokzatot, és visszatért a Horthy-korszak. Elköltöztették a Kossuth térről a Kossuth szobrot, Nagy Imrét, Károlyit, Kovács Bélát, az ‘56-os öröklángot (ami közadakozásból épült), áthelyezték József Attilát, kilakoltatták a Néprajzi Múzeumot, felújítottak több homlokzatot, lebontották a Szabad György irodaházat.
Pontos másolatok formájában felállításra került Tisza István emlékműve, Andrássy Gyula szobra, az ugyancsak régi-új Kossuth szoborcsoport, megépült az új ’56-os emlékhely, a kőtár és most már a Vértanú Emlékmű is.
Az igazi korona azonban jövő májusban kerül fel a projektre. A tér központi helyén már nagyban készül a Nemzeti Összetartozás Emlékhely, amely egy földszinti és föld alatti, hosszú falfelületekből álló építmény lesz. A falakra felvésik a történelmi Magyarország területén található több mint 12 ezer település nevét az 1913. évi adatok szerint. Az átadást a trianoni békediktátum 100. évfordulójára időzítik.
