A Mi Hazánk fehér lóval és fáklyás menettel ünnepelt, Boldog István országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzéssel, Lázár János pedig Horthy sírjára vitt virágot. Kovács Zoltán, a kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára hivatali honlapján válaszolt Washington Post írására, melyben szerintük lehorthystázták a magyar kormányt — ami természetesen nem igaz.
Orbán Viktor annyira el volt foglalva a Puskás Aréna átadásával (meg a Dunán keresztüli nagy rúgással), hogy mellette nem fordított nyilvánosan figyelmet a Horthy-évfordulóra. A Fidesz parlamenti képviselője, Boldog István azonban megemlékezett a jeles dátumról. Facebook-oldalán tette közzé az eredeti filmfelvételt a következő megjegyzéssel:
„1919. november 16-án vonult be Horthy Miklós az általa szervezett nemzeti hadsereg élén Budapestre. Köszönet és hála kormányzó úrnak, hogy a vörös rongyokba öltöztetett Budapestet újra a nemzet fővárosává tette!”
Kétségtelenül jól jött ez az idézet most, hogy az önkormányzati választásokon a magyar főváros újra „vörös rongyokba” öltözött, már ahogy az állambarát propagandagépezet az ellenzék győzelmét igyekszik minősíteni.
Lázár János országgyűlési képviselő (Fidesz) viszont szükségét érezte, hogy megemlékezzen: hivatalos Facebook-oldalán tett közzé rövid videót ezzel a szöveggel:
„Ma Kenderesen jártam és új virágot hoztam Horthy Miklós sírjára, aki száz esztendővel ezelőtt bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot. Hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk.”
A Mi Hazánk Mozgalom lovas és fáklyás felvonulást szervezett a budapesti Szent Gellért térre, ahol száz évvel ezelőtt elhangzott Horthy Miklós beszéde. Szombat este erre utalva mondta azt Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, hogy „Budapest az októberi önkormányzati választásokon újra vörös rongyokba öltözött”. Szerinte a konzervatív arisztokratából vörös gróffá lett, „elmeháborodott” Károlyi utódja lehet Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, Kun Bélának pedig méltó örököse Jakab Péter jobbikos politikus. A modern vörösöket ugyanaz vezeti, mint 1918-1919-es elődeiket: a nemzet megtörése. „Ezért valamennyi vörös rongyot és szivárványszín zászlót le fogjuk tépni, máglyára fogjuk vetni, és visszafoglaljuk nemcsak Budapestet, hanem egész Magyarországot, mert ez a mi hazánk” – fogalmazott a politikus.
Novák Előd, a párt alelnöke bejelentette: a Mi Hazánk és a Horthy Miklós Társaság kezdeményezi, hogy adományozzanak díszpolgári címet Horthy Miklósnak, továbbá, hogy állítsanak Horthy lovasszobrot a Szent Gellért téren.
A fáklyás menet élén felnyergelt, de lovas nélküli szürkét vezettek, melyet lovas huszárok kísértek. Horthy kedvenc, Szellő nevű lova is egy deres volt, a Nemzeti Hadsereg akkori fővezérének és a „fehér” lónak összekapcsolása innen vált hagyománnyá. A fehér ló, mint jelkép már az ókori népeknél is megjelent, tisztelete az ősmagyarságnál különösen kiemelkedő volt (Fehér Ló mondája).
Nem nehéz összekötni Árpád vezér fehér lovas honfoglalását Horthy 1919-es bevonulásával, mellyel nemcsak Budapestet „foglalta vissza”, hanem szimbolikus értelemben az egész országot is.
A szombati rendezvényen ellentüntetők is jelen voltak, a két csoportot a rendőrök távol tartották egymástól. Az MSZP, DK és a Párbeszéd politikusai tiltakozásukat fejezték ki, úgy vélik az újhorthyzmus írmagját is ki kell irtani és nem fogadható el, hogy a Mi Hazánk Mozgalom egy ordas eszme mellett kiállva „masírozik” Újbudán.
Nem a megemlékezéshez kapcsolódott, azonban időben egybe esett a Horthy évfordulóval Kovács Zoltán levele, amelyben reagált a Washington Post cikkére. A berlini fal leomlásának 30. évfordulójára készült írásban a lap kitért arra, hogy a fal leomlása feletti öröm naivitás volt, mivel „az 1930-as évek politikája még mindig dívik Kelet-Európában”. A kormány szerint a szerző antiszemitizmussal, irredentizmussal, Horthy Miklós kormányzó rehabilitációjával, autoriter politikai rendszer „lopakodó” kialakításával, illiberalizmussal vádolta Magyarországot (valójában csak a magyar miniszterelnököt, aki maga vetette be z illiberális állam ötletét). Kovács Zoltán, mint a kormány nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára kelt az ország (vagyis a kormány) védelmére. Válaszcikkében azt írja, hogy Magyarországot gyakran tisztességtelen bírálatok érik, holott az ország felülkerekedett a rendszerváltás nehézségein, a 2008-as globális pénzügyi válságon, és visszaszorította a munkanélküliséget.
„Orbán Viktor miniszterelnök Magyarországot a jólét felé emeli olyan gazdaságot teremtve, amelyben aki akar, dolgozhat tisztességes bérért” – hangsúlyozza Kovács Zoltán. Az eredmények ismertetésében arra is kitér, hogy emelkedett a házasságkötések száma, csökkent a válásoké és az abortuszoké, ami nem annak a jele, hogy a nép autokráciában érzi magát, hanem a derűlátásé és bizalomé. Az antiszemita vádra azt írta, hogy Magyarországon a zsidó közösség olyan biztonságban él, amelyről csak álmodozhatnak berlini vagy párizsi testvéreik.
Horthy fogadása a Gellért Szálló előtt 1919. november 16-án (Fotó: Wikipedia)
A jobb és a szélsőjobb Horthy-imádatát demonstráló akciók egyikén sem hangzott el, hogy a vitéz ellentengernagy két világháborút veszített el Magyarország számára – hosszú időre az ország tekintélyét is elveszejtve: először az osztrák-magyar hadiflotta utolsó parancsnokaként, majd Magyarország kormányzójaként a hitlerista népirtással szövetkezve.
Vagy ahogy Orbán Viktor mondta:
„Kormányzó nélkül nincs miniszterelnök, miniszterelnök nélkül nincs miniszter, és ezt a tényt nem vonhatja kétségbe Magyarország II. világháborús, gyászos szerepvállalása sem.”
Mint ahogy azt sem, hogy a trianoni békediktátumot is Horthy kormányzó egyik minisztere írta alá – aki ugye nem lett volna kormányzó nélkül.
Illusztráció: Pixabay
