A foglalkoztatottak maximális létszámáról szóló jogszabályt december 31-én hatályon kívül helyezik. A költségvetési felhasználóknak azonban az új munkahelyek létesítését továbbra is a kormány erre illetékes külön bizottságánál kell kérvényezniük. Vagyis ezt azt jelenti, hogy állami munkahely megnyitása jövőre is csak a bizottság jóváhagyásával lehetséges, írja a Novosti.

A lap értesülései szerint új állami alkalmazottakat csak a pénzügyi lehetőségekkel összhangban foglalkoztathatnak, de az olyan esetekben, amikor a munkaerő „természetes úton” távozik, azaz máshol vállal munkát, vagy nyugdíjba vonul, akkor az új munkatárs foglalkoztatását minden további nélkül jóváhagyják.

A 2013-as év vége óta, amióta bevezették a létszámstopot, negyvenkilencezerrel csökkent a közszférában foglalkoztatottak száma, így ma az állami adminisztrációban a foglalkoztatottak 6,4 százaléka dolgozik, míg az Európai Unióban ez a szám átlagosan 8,5 százalék körül mozog.

A tanügyi szakszervezetek adatai alapján a létszámstop megszüntetésében mintegy harminckétezer személy reménykedik, akik közül Mladen Šarčević oktatási miniszter elmondása szerint megközelítőleg húszezer a nő, ők pedig akkor vállalkoznának az anyaságra, ha állandósíthatnák munkaviszonyukat.

A legnagyobb probléma azonban a szociális-védelemben tapasztalható.

„A rendelet szerint a szociális-védelmi ágazatban 9926 dolgozónak kellene lennie, de jelenleg 790-nel van kevesebb. A szociális intézmények otthonaiban hiány van a szociális munkásokból és jogászokból éppúgy, mint az ápolókból és egészségügyi nővérekből-technikusokból. Például Vajdaságban folyamatosan nyitva vannak a pályázatok az ápolónők és nővérek számára, de nemrég óta már Dél-Szerbiában is ez a helyzet” – nyilatkozták a Novostinak a szociális dolgozók szakszervezetének illetékesei.

A szakszervezet szerint a központokban a szakemberek túlterheltek, és mintegy háromszáz üggyel kell foglalkozniuk, de Belgrádban akár 750-el is. Ezzel szemben a nyugati országokban egy szociális munkás egyidejűleg átlagban 10-20 feladattal van megbízva.

Az orvosok és gyógyszerészek szakszervezetének számítása szerint az egészségügyben jelenleg 3500 orvossal és 8000 nővérrel van kevesebb a szükségesnél.

Ana Brnabić kormányfő azt mondta, a kormány az adminisztrációban nem engedélyezte az új dolgozók foglalkoztatását. A tanügy esetében a létszámstopot ma már hibaként értékelik, mert a tanárokat indokolatlanul sorolták az adminisztrációba. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a közszférában egyáltalán ne történt volna foglalkoztatás. Csak az egészségügyben 4000 személyt vettek fel a tavalyi évben, idén pedig még ennél is többet, emlékeztet a Novosti.

A költségvetési tanács többször figyelmeztette a kormányt, hogy a létszámstop és a terv nélkül végrehajtott létszámleépítés komoly negatív következményeket okozott a közszféra munkájának minőségében. Az állandó munkaviszonyban foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkent, a távozó dolgozók helyére pedig meghatározott időre felvett munkások kerültek.

A közgazdászok úgy vélik, hogy a valódi eredmények akkor mutatkoznak meg, ha valamennyi intézményben közzéteszik az összes dolgozó regiszterét, a beosztással és a béreik összegével együtt, illetve akkor, amikor bevezetésre kerülnek a fizetési osztályok. A pénzügyi szakemberek úgy gondolják, hogy szükséges lenne a munkahelyek megfelelő besorolásának a kidolgozása, valamint a kritériumok meghatározása, hogy kinek mit kell dolgoznia, mik az elvárások, ez ezek függvényében kell a bérüket is meghatározni.