Egy igazságmenet csekély igazságtartalommal
Néhány hónappal ezelőtt keringett az interneten egy rövid videó: egy embernek a feje egy téglához volt ragasztva, ő beszélt néhány mondatot, majd érkezett egy másik egy pöröllyel, és néhány csapással végzett az elsővel. Igen, úgy.
A téglához ragasztott fejű ember egy, a Wagnerből dezertált férfi volt, kivégzése pedig a büntetése.
Na, ilyen ez a Wagner-csoport.
Mindezt nem a borzongatás szándékával idéztük fel, csak fontosnak tartottuk tisztázni: a Wagner-zsoldoscsoport, amelynek tagjai nagyon jó fizetést kapnak a munkájukért, ami magában foglalja afrikai országok hadurainak kiszolgálását, szíriai olajkutak „védelmét” (és tulajdonba vételét), bizonytalan demokráciájú országokban megszervezett és lebonyolított puccsokat – olyasfajta tevékenységet végez, amelyet ugyan az orosz állam érdekében tesznek, az orosz állam utasítására, de úgy, hogy hivatalosan Oroszországot ne lehessen beavatkozással, az adott tevékenységekkel vádolni.
Ennek a szervezetnek az alapítója Jevgenyij Prigozsin, az az ember, aki piti bűnözőként kezdte a pályafutását, majd nagyobb bűnök miatt kilenc évet ült börtönben, hogy onnan szabadulva egy hotdogozóval alapozza meg a karrierjét. Ebben a hotdogárus időben ismerkedett meg az akkori szentpétervári önkormányzat egyik tisztségviselőjével, bizonyos Vlagyimir Putyinnal, akivel aztán több évtizedes mély barátság szövődött köztük, amelynek természetesen nagyon szigorú üzleti alapja volt. Putyin szerezte az engedélyeket, Prigozsin csinálta a bizniszt, miközben mindketten egyre magasabbra jutottak, és egyre gazdagabbak lettek.
