– Az igazság, a gazság és az igazságtalanság nem megtörténtekor látszik, hanem az időben kiteljesedve. Az ’56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján arra kell rádöbbennünk, hogy ennyi idő kellett, ennyi évtizedre volt szükség ahhoz, hogy a helyükre kerüljenek a dolgok – mondta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a párt az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére szervezett központi ünnepségén.
A megemlékezés a hagyományok szerint a palicsi Nagyparkban az 1956-os emlékmű megkoszorúzásával kezdődött, ahol a magyar kormány nevében Pirityiné Szabó Judit, Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkárságának államtitkár asszonya helyezte el az emlékezés virágait. Koszorúzott továbbá Magyarország belgrádi nagykövetsége és szabadkai főkonzulátusa, a VMSZ elnöksége, szervezetei, fórumainak képviselői, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar és a Nagy Imre Társaság.
A szabadkai Népszínház Jadran színpadán az ünnepi műsort megelőzően dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete mondott beszédet, amelyben hangsúlyozta, az ünnepelt esemény üzenete a többi között az, hogy nem kérünk a diktatúrából, az egypártrendszerből, nem tűrjük a rabságot.
– A nemzet a forradalom leverését követően sem tört meg, megerősödve került abból ki. Jugoszlávia emberként bánt akkor a menekültekkel, köszönet érte. A forradalmat az utca népe indította el, azok a fiatalok, akik elnyomásban születtek, diktatúrában éltek. A forradalmárok bátran szembeszálltak, nem óvatoskodó beszédeket tartottak, hanem fegyvert rántottak. A hősök tisztelete önmagunk tiszteletére tanít – hangsúlyozta dr. Pintér Attila, majd kitért a kiváló magyar–szerb kapcsolatokra, arra, hogy „Aleksandar Vučić bölcsességének köszönhetően” került sor a kollektív bűnösség eltörlésére, s hogy a szerb kormány sokat tett a kisebbségi jogok érvényesítése terén. Kitért arra is, hogyan támogatja majd a magyar kormány a munkahelyteremtést a kedvezményes hitelcsomagokon keresztül.
Pásztor István beszédében azt mondta, a határon túl élő magyarok között elsőként mi, vajdaságiak emeltünk emlékművet ’56-nak, 2006-ban, s ebben elévülhetetlen érdemei vannak Kasza Józsefnek, a VMSZ volt elnökének.
– Az ember a szabadságát nem annak meglétében, hanem a hiányában érzékeli. Innen kívánom megközelíteni az ’56-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját. Nem megkerülve az ötvenedik évforduló körüli eseményeket és nem elkerülve a jelenkor eseményeit. Az igazságot, a gazságot és az igazságtalanságot. A közönyt, a részvétlenséget, a cinizmust és a közös ünneplés nagyszerű, felszabadító élményét: amikor és ahogyan helyükre kerültek a dolgok.
Ma, amikor a kvótareferendum következményeként aktuálissá vált Magyarország Alaptörvényének módosítása annak érdekében, hogy erőteljes rögzítésre kerüljön a nemzeti önazonosság, az állami szuverenitás és az alkotmányos identitás, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc ünnepén is beszélnünk kell erről. Beszélnünk kell, mert a szavazati joggal rendelkező vajdasági magyarok több mint 60%-a részt vett a referendumon – hangsúlyozta a VMSZ elnöke.
– Nem állítom, hogy nem maradhat sokáig fenn az igazságot tagadó, a gazságra és igazságtalanságra épülő rendszer, hiszen az életünk egy részét szülőföldünkön is úgy éltük le, hogy a hazugságokat kovácsolták a fejükben igazsággá. Nem volt más védekezés ez ellen, mert soha nincs más védekezés az elnyomás, a terror, a diktatúra ellen, csak a lélek épségének megőrzése.
A lélek épségének megőrzése a szabadság kivívásának feltétele. Amikor 1956-ban a magyarok forradalmat vívtak, akkor vérükkel és eszméikkel a mi jövőnket írták – mondta a többi között Pásztor István.
A beszédek után a közönség László Sándor rendezésében a Mennyből az angyal című összeállítást láthatta, amelyet Márai Sándor prózái ihlettek. Az előadás végén apró mécsesekből Magyarország, az azokat körülvevő régi fényképekből pedig a történelmi Magyarország képe tárult a nézők elé.
