Az interneten – ellentétben a nyomtatott lapoktól – nem lehet hazudni az olvasottsággal kapcsolatban, mivel minden látogatót pontosan feljegyeznek a rendszerek
A rádió megjelenésekor mindenki temette a nyomtatott sajtót, azonban a papír alapú újságok halála nem következett be. Most azonban egy új helyzet állt elő, éppen ezért úgy gondolom, hogy az internet és a digitális forradalom valóban képesek azt megtenni, ami a rádiónak nem sikerült: eltüntetni a nyomtatott sajtót – ezt mondta Miroljub Radojković, a Politikatudományi Egyetem professzora az Internet hatása a nyomtatott sajtóra nevet viselő konferencián, amelyet pénteken rendeztek meg Belgrádban a Danas napilap szervezésében.
Radojković szerint a nyugaton egyre népszerűbb „papír nélküli háztartások” trend nagyon gyorsan teret nyer majd a világ másik részein is, ami véleménye szerint kedvez az ökológiának, viszont negatív hatással lesz az újságírás minőségére.
– Az újságírók a prekariátus tagjai lesznek, vagyis a jelenlegi kapitalizmus osztályhierarchiájában legalul elhelyezkedő réteghez tartoznak majd, ez pedig már a lumpenproletariátus alatt található. Csak arról fognak írni, ami a monitorukon megjelenik. A napilapoknak nem kellene, hogy a valóságnak a percről percre történő platformja legyenek. A napilapok egy napos késése időt biztosít arra, hogy a saját gondolataikat használva az újságírók egy olyan terméket alkossanak, amelyben vannak saját gondolatok – mondta Radojković.
Ana Marković (Asocijacija medija) kihangsúlyozta, hogy a digitális platformra való átállás szükségszerű, mivel ez egy olyan tendencia, amelyet a tájékoztatási eszközöknek alkalmazniuk kell, ha el akarják kerülni a megszűnést.
– Igaz, hogy a szerkesztői politika megváltozott, azonban az internet egy olyan visszajelzést ad, amelyből kiderül, az emberek mire kíváncsiak, mit akarnak olvasni. Az interneten – ellentétben a nyomtatott napoktól – nem lehet hazudni az olvasottsággal kapcsolatban, mivel minden látogatót pontosan feljegyeznek a rendszerek. Ami a nyomtatott sajtót illeti, addig jelenik majd meg, amíg lesz saját olvasóközönsége – mondta Marković.
Srđan Đurđević, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerbiai képviselője egyetért azzal, hogy az internet drámai hatással volt a sajtóra, és szerinte az emberek az információk többségéhez ma már valamilyen internetes kapcsolattal rendelkező készülék (tablet, okostelefon, számítógép, stb) segítségével jutnak el.
– Mégis úgy gondolom, hogy a végén annak lesz hitele, aki megjelenteti az egész történetet. Hogy ez most egy nyomtatott újság teszi meg vagy egy honlap, többé-kevésbé mindegy, és a technológiai fejlődéstől függ majd. Nemrég otthon egy dinnyét akartam felvágni, hogy kiszedjem a magokat, azonban nem találtam egy darab újságpapírt sem, amelyre rátettem volna a magokat, hogy megszáradjanak. Talán ez az egyik legjobb bizonyítéka annak, hogy „az a pillanat” már itt van.
Dragan Varagić, internetes szaktanácsadó Radojković professzorral ellentétben, nem gondolja, hogy a nyomtatott lapok áttérése az internetes platformra nem fog a minőség rovására menni.
– Ha hiszik, ha nem, sokkal érdekesebb és szebb napok várnak a médiára. A honlapokon jelenleg aktuális és elterjedt mennyiségi modellt idővel felváltja a minőségi modell. Egy idő múlva ismét a minőség lesz az, ami számít, mivel az emberek egyik pillanatban túlterheltek lesznek majd a sok felesleges információtól – hangoztatta felszólalásában Varagić.
Marija Matić (Direct Media) azon a véleményen van, hogy a digitális média befolyása tovább fog nőni, mivel olyan generációk lépnek a felnőttkorba, akik már az okoseszközökön nőttek fel.
– Pont ezért a digitális marketingre fordított összeg évről évre nő, de még mindig nincs azon a szinten, amire öt-hat évvel ezelőtt számítottunk. Ennek az oka, hogy a nyomtatott sajtó befolyása még mindig igen nagy.
