Legyél a Cimborám! Ezzel a hívogatóval buzdították az óvodás és kisiskolás gyermekeket a hétvégén Szabadkán, Topolyán, Kishegyesen és Bácsfeketehegyen a Cimbora együttes tagjai és a Vajdaságban sokak által ismert Korhecz Imola. A Radnóti-díjas Korhecz Imola, akiért együtt izgultunk annak idején a Ki mit tud-on, de később műsorvezetőként is láthattuk a képernyőn, de feltűnt a Fecskelány szerepében is. Az előadóművésszel legújabb lemezéről és mindennapjairól beszélgettünk az interaktív gyermekkoncert után Szabadkán.

· Az egyik legeredményesebb versmondóként ismerte meg a szabadkai közönség, amikor még középiskolás volt. Mi minden történt azóta?

– Engem nagyon elkényeztetett és a tenyerén hordozott a sors itt Szabadkán, valóban egyik versenyt a másik után nyertem. Ma is erősen kötődöm Vajdasághoz, hiszen itt születtem Topolyán, Szabadkán nőttem fel. Horváth Emma tanárnő szárnyai alatt kezdtem verset mondani, ő mutatott rá a vers és a zene kapcsolatára is elsőként. Aztán ennek a korszaknak vége lett, következett egy szünet. Idő kellett ahhoz, hogy újra visszataláljak a versekhez. Mivel párhuzamosan végeztem el a média és a színész szakot, ennek köszönhetően úgy hozta a sors, hogy vezethettem a Magyar Televízión, majd a Duna Televízión a közelmúltig futó Cimbora című műsort, emellett tartottam előadóesteket, részt vettem színházi produkciókban. A műsor már csupán ismétlések formájában jut el a nézőkhöz, viszont mára egy élő mozgalommá nőtte ki magát a Cimbora. Ezek a közönségtalálkozók, rendezvények adtak lehetőséget számomra, hogy folytassam az előadóművészi, színészi pályafutást.

Jómagam soha nem gondoltam volna, hogy valaha énekelni fogok, mindig a prózában voltam inkább otthon, nem is igazán hittem abban, hogy képes vagyok énekelni. A Cimbora főszerkesztője, É. Szabó Márta ötlete volt, hogy lépjek fel koncertekkel is, ő bátorított ebben. Olyan együttesekkel hozott össze, mint a Sebő-együttes vagy a Kaláka, és egyszer csak azt vettem észre, hogy ott állok a színpadon és énekelek. Tíz éve született meg az ötlet, hogy legyen egy saját együttesünk is. 2006-ban Cimbora friss tintával címmel kortárs költők megzenésített verseit adtuk elő. Ennek a produkciónak akkora sikere volt, a közönség, a gyerekek pedig olyan inspirációt adtak nekem, hogy úgy éreztem, ezt érdemes folytatni.

· A mostani koncerten a közönséget is bevonják az előadásba. Mit nyújt ad a közös játék?

– Az interaktív verses mesekoncertek kihívása éppen az, hogy minden előadás más és más. Mindig valami új feladatot találunk ki a gyerekeknek, persze van egy alapkoncepció, de a cél az, hogy folyamatosan éberen tartsuk őket, kicsit kimozdítsuk a hagyományos színházi kultúra kereteiből az előadást, feloldjuk azt a távolságot, ami egyébként a nézőtér és a színpad között jelen van, ebben ez értelemben formabontó az előadás. A célunk, hogy már egészen kicsi korukban ráébresszük őket arra, hogy milyen csodákat rejt a költészet és hogy a vers is egyfajta zene.

· A gyerekek nagyon élvezték a zenét, a közös zenélést is. Hallottunk kortárs és klasszikus gyermekirodalmi műveket is a koncerten. Hogyan állt össze ez a válogatás?

– Igen, van két fiam, akik szerepelnek is a lemezen. A koncertek apropója az, hogy megjelent a Legyél a Cimborám! című lemez a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában. Tavaly télen kezdtük felvenni az elmúlt tíz év alatt született dalokat a Cimbora Együttessel, amelynek tagjai: Veér Bertalan hegedül, Podhorányi Zsolt billentyűzik, Juhász Csaba gitározik, a szabadkai koncerten csatlakozott hozzánk Schneider Szilveszter, aki ütőhangszereken játszik, és jómagam verselek és énekelek.

A Cimbora Együttes célja, hogy saját megzenésítésben szólaltassa meg mai magyar költők verseit, elsősorban Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Kányádi Sándor, Varró Dániel, de Kovács András Ferenctől is elhangzik a lemezen egy dal, vannak klasszikusok, mint Petőfi Sándor, de a vajdasági költő, Szűcs Imre verse is felkerült a lemezre.

· Sok verset már mások is megzenésítettek. Hogyan születnek a dallamok?

– Érdekes módon születnek a dalaink, nem úgy, hogy leülünk megzenésíteni egy verset, hanem egy állandó folyamatban. Például megyek az utcán, eszembe jut egy dallam egy versre, ezt elénekelem és megszületik a dal. De olyan is van, hogy egy dallamhoz keresünk szöveget. Miután felfedeztem magamban a zenét, rádöbbentem, hogy a zene mindnyájunkban ott van, még azokban is, akikre kikiáltja a tanító, hogy nem tudnak énekelni. Persze nem egyforma színvonalon énekelünk, nem mindenki énekes és nem is kell, hogy az legyen, de zenére mindenki fogékony.

· Várhatunk felnőtteknek szóló produkciót is?

– Igen, nem akarok a felnőtteknek szóló versektől sem elszakadni, egyébként egy-egy ilyen interaktív mesekoncertre is várjuk a felnőtteket, hisz bennük is ott rejlik a gyermek. Szeretnék felnőtteknek is készíteni előadóestet, és van is egy József Attila-műsorunk Érdi Tamással, amivel fellépünk. A semmi ágán című est Bartók Béla és József Attila műveire épül, de további előadások is születőben vannak.

A VMMI-nek köszönhetjük ezt a József Attila CD-t is. Az együttműködéssel valamit vissza akarok adni a szülőföldemnek, mert azt vallom, hogy nem szabad teljesen elszakadni a gyökerektől.