December 26-án, a szabadkai Magločistač hírportálnak adott interjújában jelentette be hivatalosan Saša Janković, hogy indulni szándékozik a jövő évi szerbiai köztársasági elnökválasztáson, mégpedig nem egy ellenzéki szövetség, hanem a polgárok jelöltjeként. A bejelentés kevesek számára lehetett meglepő, számítani lehetett rá, az, hogy megtörtént azért fontos, mert így egyértelművé váltak Janković ambíciói, másrészt megnyilvánulásával lépéskényszert idézett elő elsősorban a hatalom oldalán, de ugyanúgy az ellenzéknél is.
A polgári jogvédő országjáró körútja keretében járt Szabadkán. Jelzésértékű volt, hogy sem a haladó polgármester, sem pedig VMSZ-es helyettese vagy a képviselő-testület szintén VMSZ-es elnöke nem fogadták az ország egyik legfontosabb független intézményének vezetőjét, aki a jogérvényesítéssel kapcsolatos gondokról jött tájékozódni. Délután a civil szervezetekkel és újságírókkal folytatott beszélgetést, amelynek során az egyik másfél évtizede agonizáló vállalat magánosításáról és a közpénzek médiának való leosztásáról esett a legtöbb szó, valamint arról, hogy újságírókat ma is úgy perelnek be, mintha a Vučić tájékoztatási minisztersége idején hatályos törvény lenne ma is érvényben. Reakcióiból látható volt, a jogvédő pontosan látja melyek a legfőbb problémák, mindenre érdemben és konkrétumokkal tudott reagálni, de mivel ez hivatalos jogvédői látogatás volt, nem beszélt egyáltalán politikai terveiről.
Jelölésének hétfői bejelentésére az első reakciók a legnagyobb kormánypárt részéről érkeztek és nem nehéz kitalálni, azok bírálóak és élesek voltak, egyben jelzik, mire számíthat Janković a választások napjáig. Aleksandar Vučić kormányfő azt mondta, ő már két éve tudja, hogy a jogvédőnek ilyen ambíció vannak (talán előbb tudta, mint maga az érintett, hiszen mindenkitől korábban kel) és szerinte az, hogy Janković „tisztségével visszaélve“ lesz elnökjelölt, híven mutatja, hogy ki is az, aki degradálja az intézményeket. Hozzátette, pártja két-három hónap múlva nevezi meg saját jelöltjét. Ja, és hogy a beszólás se maradjon el, Jankovićot „DOS-os jelöltnek“ nevezte (a 2000-es választásokon hatalomváltó Szerbiai Demokratikus Ellenzék szerb rövidítése – a szerz. megj.)
Zorana Mihajlović a haladók elnökségi tagja a Facebookon kommentálta a bejelentést. Mint írta, reméli, hogy Janković, miután meghozta ezt a döntést, benyújtja lemondását. Ő is kiemelte pártja tagjainak jól informáltságát, hiszen ők már hónapok óta arról beszélnek, hogy a jogvédő indulni fog a választáson. Még egy haladó tisztségviselőt, Nebojša Stefanović belügyminisztert érdemes idézni az üggyel kapcsolatban. Ő nem kevesebbet állít, mint, hogy nem erkölcsös az, hogy Janković funkcióját politizálásra használja fel.
Ami nagyjából összegezhető ezekből a reakciókból, amelyek közül a karácsonyi ünnepkörre tekintettel léve kihagytuk Aleksandar Vulin megnyilvánulását, az, hogy egyrészt igyekeznek egyfajta hanyag, felsőbbrendű, magabiztos hozzáállással kezelni a dolgot, miközben a sorok közül kiolvasható egyfajta idegesség, hiszen mondhatnak ők olyanokat, hogy a jogvédő támogatottsága egy százalék alatti, hogy a 10 ezer aláírást sem tudja majd összeszedni, egyértelmű, hogy Janković közismert személyiség, aki évek óta a polgárokat ért törvénytelenségekkel foglalkozik, úgyhogy semmiképp sem kell őt leírni. Másrészt, ebben a pillanatban még nem tudni, hogy az ellenzéki pártok közül melyek fognak felsorakozni mögé. Noha az ellenzéki oldalon uralkodó viszonyokat ismerve talán utópisztikusan hangzik, de ebben a pillanatban még az is elképzelhető, hogy az európai irányultságú ellenzéki erők felsorakoznak mögötte, ezzel pedig kifejezetten komoly jelöltté válna.
A másik dolog amit a haladók sugallnak, hogy most a jogvédőnek le kellene mondania tisztségéről, miután jelezte, milyen tervei lesznek. A legtöbb negatív reakciót a belügyminiszter kijelentése kapta, aki az erkölcsöt rótta fel Jankovićnak, miközben neki egyetemi disszertációjának plagizálása miatt esett folt a hírnevén és hát az áprilisi választások másnapján történt fantomsapkás rombolás ügyét sem zárták le, nyolc hónap elteltével sem. Amit épp Janković rótt fel nekik akkoriban, tegyük hozzá zárójelesen. Tehát érdekes kettős mérce érvényesül a haladó pártnál, ha választásokról meg erkölcsről van szó. Azzal az égvilágon semmi probléma nincs, hogy a kormányfő, miniszterei, az általuk delegált közvállalati igazgatók neve rajta van egy-egy választási listán, az érintettek meg intenzíven kampányolnak saját személyük és pártjuk mellett, olyan eredményekkel, amelyeket közpénzből valósíthattak meg, de ha egy, nem az ő érdekeltségi körükbe tartozó jogvédő teszi meg ugyanezt, neki rögtön le kell mondania. Szinte csak azt nem várják el tőle, hogy az elmúlt tíz évben felvett fizetését visszaadja, kiköltözzön lakásából és éljen az utcán a választások napjáig. Nyilván az egyenlő esélyek biztosítása érdekében. Merthogy potenciális ellenjelöltje Tomislav Nikolić is szerénységéről és puritán életviteléről ismert. És biztosan a választások kiírásának napjától fogva ő is kiköltözik az elnöki palotából és senkit se fog kitüntetni abban az időszakban.
Persze ő is megszólalt elnökválasztási ügyben. Szerénykedve elmondta, hogy Szerbiának ilyen elnökre van szüksége, amilyen ő, aki sokat tett az ország tekintélyének növeléséért (többek között, amikor a kínai delegációnak sárga emberekről beszélt, akik a Morava vizéből isznak), ezért aztán nem látja okát, miért ne pályázná meg újra az elnöki széket. Ugyanakkor, azt is mondta, jelöltségéről karácsonyig dönteni fog és azt nyilvánosságra hozza. Ez azért érdekes, mert a kormányfő viszont azt mondta, hogy a haladó jelöltről két-három hónapon belül születik döntés. Itt két eset lehetséges: vagy nem egyeztetett Nikolić és Vučić időpontot a témában, vagy pedig a haladók jelöltje és Nikolić nem ugyanaz a személy lesz.
Az ellenzéki oldalon, ahol a jogvédő mögé nyilvánvalóan nem sorakoznak fel a radikálisok, a Dveri vagy pedig a Szerbiai Demokrata Párt, nekik ugyanis saját jelöltjük lesz, egyelőre olyan jelzések érkeztek, amelyek elvileg támogatják Jankovićot. Dragan Šutanovac, a DP elnöke szerint a közös ellenzéki jelöltnek pártonkívüli személynek kellene lennie, Boris Tadić azt mondta, kész támogatni azt a jelöltet, aki legyőzheti a haladók jelöltjét, Zoran Živković, az Új Párt elnöke egyértelműen Janković támogatása mellett tört lándzsát.
Az elnökválasztási ügyben a jogvédő bejelentésével a konkrét tettek ideje jött el, nyilván a választásokig még sokat foglalkozunk a témával.
A jegyzet a Családi Kör hetilap 2016. 12. 29-i nyomtatott számában jelent meg és a lap engedélyével közöljük. Ha szeretné a jegyzeteket időben olvasni, vásárolja meg vagy fizessen elő a Családi Körre.
