A szerb kormánynak van egy kisebb, jól szervezett troll hadserege, amely érte, helyette harcol az Interneten. Egy olyan párhuzamos valóság megteremtésén dolgoznak, amelyben Szerbiában minden nagyszerű, a bírálók viszont az állam ellenségei.
Marija (nem az igazi neve) egykori munkahelyét Erődítménynek hívja, ahova azért vették fel, hogy trollként a Szerb Haladó Pártnak dolgozzon, Aleksandar Vučić miniszterelnök uralmának dicsőítésére, akinek zsarnoki hozzáállása egyre inkább megmutatkozik a kormányzás minden területén.
Már régóta az a szóbeszéd járja, hogy létezik egy titkos troll hadsereg, amelynek tagjai igyekeznek internetes fórumokon és közösségi hálózatokon tisztességes polgárokként fellépni, de akiknek valójában az a dolguk, hogy dicsérjék a kormányt és elítéljék azokat, akik másként gondolkodnak.
„Nekem nehezemre esett ez a munka. Ki kellett találnom mindenféle botrányokat, közben meg tudtam, hogy ez az egész egy halom hazugság” – nyilatkozott Marija a Newsweek szerbiai kiadásának, ahol szintén azt kérte, hogy valódi kilétét ne kelljen felfednie.
Marija azon kevesek közé tartozik, akik nyilvánosan is megszólaltak és meséltek trollként folytatott tevékenységükről. Marija ma külföldön él, olyan országban, ahova a szerb hatalom hosszú csápjai nem érnek el. Elbeszélésében talán az a vonatkozás volt a legsokkolóbb, hogy milyen magas szervezettségi szinten működik ez a hadsereg. Trollok csapatai működnek különböző városokban, titkos irodákban. A munka váltásokban folyik, állandó főnöki felügyelet mellett. És sok pénz van benne. „Hivatalosan mi mind közszolgálati tisztviselőkként vagyunk számontartva”, mondja Marija. A kezdő fizetés 370 euró, ami egyhavi átlagfizetésnek felel meg ebben a viszonylag szegény balkáni országban. „Számomra ez a troll munka a megélhetést jelentette. Nem tudtam más megfelelő munkát találni; ez volt az egyetlen jövedelemforrásom.”
Tévézésben világelsők
Vučić és a Haladók öt évvel ezelőtt kerültek hatalomra, és azóta sikert sikerre halmoznak. Vučić már az 1990-es évek alatt is Belgrádban dolgozott, így hatalmas tapasztalattal rendelkezik a propaganda és a cenzúra terén. A miloševići rezsim utolsó éveiben, a koszovói háború leghevesebb időszakában, Vučić, aki jómaga is kemény nacionalista, az információs minisztériumot vezette. Ez a megfogalmazás azonban félrevezetően jóhiszemű, hiszen akkori munkája főként propagandaterjesztésben merült ki.
A politikai színtérre új pártjának élén tért vissza, s Európa-párti, megváltozott emberként tüntette fel magát, aki éjt nappallá téve tevékenykedik népe érdekében. Fáradhatatlanul dolgozott az EU által megkövetelt reformok bevezetésén, valamint, hogy lehetővé tegye az egykori déli tartománnyal, Koszovóval való párbeszédet. Brüsszel Vučićban a balkáni vezér mintapéldáját látja, aki mindenek felett képes eredményeket felmutatni.
Otthoni bírálói azonban azt róják fel neki, hogy kormányzói stílusa tekintélyelvű, hogy munkahelyeket osztogat haverjainak, s hogy szinte teljes a hatalma a sajtó felett. És valóban, kitartó népszerűségének egyik titka az egész ország területén műsort sugárzó tévécsatornákban rejlik, mondja Mihajlo Tešić. Ez a belgrádi marketing szakértő és blogíró szerint egy átlagos szerb napi öt órát tölt a képernyő előtt – tévézésben tehát az ország világelső. A legismertebb újságírók és műsorvezetők pedig hűen ismételgetik a hivatalos állami álláspontokat.
A lakosságnak csak mintegy fele használja rendszeresen az Internetet, s mindössze egynegyede látogatja azt a legfrissebb hírekért. Az Új Szerb Politikai Gondolkodás nevet viselő intézet kimutatása szerint a kormány igen nagy fontosságot tulajdonít az Internetnek mint kommunikációs csatornának, s ez jól mérhető az általuk működtetett trollhadsereg méretével, mondja Tešić a DW riporterének. A politikai oppozíció és a disszidensek már rég megértették ezt és rendszeresen gúnyt is űznek belőle. A trollhadsereget az állam főleg arra használja, hogy kommenteket helyezzenek el a leglátogatottabb portálokon megosztott szövegek alatt. Ezek azok a felületek, ahol a trollok azt a benyomást igyekeznek kelteni, hogy a polgárok mind támogatják a kormány politikáját, s hogy jobb lenne, ha az ellenzék feladná a küzdelmet, mondja Tešić.
Küzdelem a trollok ellen
Senki sem ismeri jobban a troll színteret Szerbiában, mint ez az AstroG néven megjelenő Twitter felhasználó, aki, úgy tűnik, fáradhatatlanul küzd a „troll-fronton” és sorjában leplezi le a közösségi hálókon álnéven működő kommentelőket. Nevét azonban ő sem fedi fel, mert nem akarja megkockáztatni, hogy tevékenysége esetleg nemkívánt következményekkel járjon. A DW-vel is csak levélváltásra volt hajlandó. Elmondta, hogy a kormány trollseregében, tudomása szerint, több száz személy dolgozik, akik az internetes felületeken több ezer profilt tartanak fenn és kezelnek. „A trollok naponta megkapják a kiszabott feladatot. Megtudják, hogy aznap ki a fő ellenség és hogyan kell támadást intézni ellene. Azt is elrendelik nekik, hogy kik számítanak hősöknek, akiket éppen ünnepelni kell. Mi az, amit el kell hallgatni, s mi az, amit viszont harsányan világgá kell kürtölni. A trollok csapatban dolgoznak. Egyeseknek az a dolguk, hogy a portálokon kommenteljenek, mások meg főként a Facebookon és a Twitteren angazsálódnak”, írja AstroG.
Íly módon a trollok sikeresen félrevezetik/megvezetik a jóindulatú, nem eléggé tájékozott embereket, s ami talán még fontosabb: ők határozzák meg a napi beszédtémát a neten. Az utóbbi hónapok egyik legnagyobb ilyen kampánya az ellen a kezdeményezés ellen irányult, amelynek keretében „Ne árasszátok el Belgrádot” névvel tüntetéseket szerveztek egy ellentmondásokkal teli, sokat vitatott Száva-parti építkezési projekt ellen. Az aktivistákat, az ellenzéket és a bíráló hangnemben megszólaló újságírókat a trollok rendre a „Nyugat ügynökeiként” bélyegezték meg, akik megzavarják a lakosság nyugalmát, s valójában államcsínyt akarnak előkészíteni. „Kérdezni sem kell, hogy vajon igaz-e, amit a trollok állítanak, hiszen számukra az teljesen lényegtelen. Sokkal fontosabb azonban, hogy megpróbáljuk megérteni, milyen információt terjesztenek és milyen időzítéssel teszik azt”, írja AstroG.
Mintha csak egy játékról lenne szó
Azok, akik belülről is ismerik a trollok működését, azt mondják, hogy a trollcsapatok szervezeti felépítése és tevékenységük szabályozottsága leginkább egy társasjáték szabályaira emlékeztet. Több olyan platform van, ahol megszerezhetők a váltásvezetők aznapra kiadott parancsai, s a trollok is ott jelentik a napi teljesítményt, vagyis hogy aznap hány kommentet helyeztek el, hányszor lájkoltak a Facebookon vagy tweeteltek. Ennek megfelelően történik a rangsorolás egy sajátos pontrendszerben. Ettől a rangsorolástól függ, hogy a trollok hol helyezkednek el a szamárlétrán, s annak megfelelően a fizetési listán is. A versengés ellenére azonban azt kell mondani, hogy a kommentek sokszor esetlenek, hiányzik belőlük a kifinomultság. Az egyik legtöbbet használt, általánosan elterjedt komment például a „Gratulálok, Vučić!” Egy ilyen pofonegyszerűnek tűnő feladatot el lehetne végezni robot programokkal is, amelyek kisebb-nagyobb sikerrel képesek utánozni az emberi tevékenységet az interneten. A baj csak abban van, hogy ezek a programok még nem eléggé kifinomultak ahhoz, hogy megfelelő nyelvhelyességgel „beszéljenek” szerbül.
A belgrádi székhelyű SHARE alapítvány az új médiumok kutatásával foglalkozik. Munkájuk során dokumentálni szeretnék az Interneten teremtett párhuzamos valóság hatását is. Megfigyeléseikben arra mutattak rá, hogy az utóbbi években nagyon elterjedtek a közösségi hálókon a sértegetések, fenyegetések és hazugságok. A legdurvább esetek azok voltak, amikor emberek veszítették el az állásukat, mert kormányt bíráló bejegyzést tettek fel az Internetre. „Valamikor azt hittük, hogy majd a közösségi hálók lesznek a valódi demokrácia pillérei és felszabadítják az embereket az információs monopóliumok alól. De ez a feltételezés nyilvánvalóan tévesnek bizonyult”, nyilatkozta Đorđe Krivokapić, az alapítvány igazgatója a DW-nek. „Ha a valós életben nincs szabadság, akkor nem lehet szabadság a digitális világban sem”, tette hozzá.