„A filmfesztivál tanácsából történt idő előtti menesztésemet a VMSZ bosszújaként élem meg, azért mert támogattam a Magyar Mozgalmat. Nincsenek illúzióim, biztos vagyok benne, hogy ezt a döntést azzal a céllal hozták meg, hogy a személyiségemet lejárassák és megalázzák. Ugyanakkor, hogy egy újabb alkalmat kihasználjanak rá, hogy üzenjenek a VMSZ tagságának: az engedetlenség büntetendő, nincs bocsánat még akkor sem, ha nem politikai, hanem szakmai tisztségről van szó” – nyilatkozta a Magločistač hírportálnak Siflis Zoltán. A filmes szakembert a szabadkai városi képviselő-testület november 24-i ülésén váltotta le a többség, helyére Vadlövő Gabriellát, a Pannon RTV munkatársát nevezték ki, mindezt indoklás nélkül.
Siflis az interjúban rávilágít az ok-okozati viszonyra is.
„Sokkal korábban, az MNT művelődési bizottságának elnöként, gyakran nem egyeztem a szerintem rossz kádermegoldásokkal. Lovas Ildikó azonban nem tűrte az ilyen ellentmondásokat, mint ahogy ma sem nézi el senkinek. Amikor pedig mások is csatlakoztak, és részben vagy teljes egészében egyeztek ezekkel a meglátásokkal, és Lovassal kapcsolatban megfogalmazott kritikákkal, mindannyian alkalmatlanokká váltunk, gyorsított ütemben eltávolítottak bennünket a pártból, egyesek pedig a munkahelyüket is elveszítették” – nyilatkozta Siflis. Mint hozzátette, ők csak pluralizmust szerettek volna a párton belül, de mivel erre nem került sor, ennek következményeként jött létre a Magyar Mozgalom, amelynek ő is egyik alapítója, tisztség nélkül.
„Mindaz, ami azóta a mai napig történt, a VMSZ irányításával azt mutatja, hogy a káderezés vagy a pénzügyi megoldások meghozatala során jelentős súllyal esik latba az alkalmasság vagy alkalmatlanság kérdése” – magyarázza.
Párturalmi környezetben élünk Siflis szerint, így nem is csoda, ha a művelődésben történő dolgokat a pillanatnyi pártérdekeknek megfelelően kezelik – mondja.
„Városunknak olyan napi, főleg pedig stratégiai kultúrpolitikára lenne szüksége, amely a többnemzetiségű örökségen, valamint az etnocentrikus és polgári kultúra vívmányain alapszik, attól függetlenül, ki van hatalmon. Másrészt, a művelődéspolitika és a művelődési stratégia, amely csak egyik opciót favorizálja, a másikat pedig kiszorítja, elnyomja és zsarolja hibás és veszélyes is lehet. Ebben a környezetben a művelődési élet nem lehet homogén sem polgári sem pedig etnikai értékek szerint a legkevésbé pedig nemzeti alapon” – mondja Siflis.
A filmfesztivállal kapcsolatban elmondta, a fesztiváltanácsból való menesztését követően a filmszelektori funkcióról is lemondott.
„Úgy gondolom, ez volt a helyes lépés, tekintettel a leváltásom módjára. Ami a fesztivált illeti, az egy jelentős regionális és európai rendezvény lett, az egyedüli olyan szerbiai rendezvény, amely nem önmagát kiáltja ki jelentőssé, hanem az európai filmintézmények sorolják őt oda. Azt hiszem, ezt nem vitatják el városi szinten, de sajnos nem eléggé veszik figyelembe tartományi és országos szinten, ott hiányzik a megfelelő elismerés és prioritás. Természetesen az erre szánt pénzeszközökre gondolok. Talán a város többet is kiválaszthatna erre a célra, de nem annyit, amennyit a másik két hatalmi szintnek” – véli a filmes szakember.
Siflis szerint a nemzeti tanácsoknak stratégiai szerepe van a művelődéspolitika alakításában, mert ettől függ, hogy egy adott kisebbségi közösség milyen mértékben tudja megőrizni és fejleszteni nemzeti, kulturális, oktatási identitását.
„De ha nem veszik figyelembe a szakértelmet, az egyének és csoportok valós hozzájárulását és kreativitását csakis az uralkodó párt vagy pártok iránti szolgalelkűség, ez ellentétes hatást válthat ki. Vagyis az adott kisebbség művelődési pozíciója gyengülni fog, alulértékeli saját kultúráját, csorbulhat a szerzői alkotás és az emberi méltóság. Végső soron, ha ezt túlzásba viszik, annak végzetes következményei lehetnek a domináns kisebbségi pártra nézve is” – nyilatkozta Siflis Zoltán.
(Forrás: Magločistač)
