A folyóiratban elsőként Ördögh Tibor Győztesek és nyertesek c. tanulmányát olvashatjuk, melyben a 2016. évi szerbiai választásokról, a szavazások hátteréről, s aktuálpolitikai kérdésekről értekezik. Vizsgálata során az új köztársasági hatalom összetételét illetve jövőbeli terveit is ismerteti.
A kiadvány fedlapján is szereplő Buffalo Billnek, a romantizált vadnyugat film- és regénybeli főhősének bánsági látogatását Györe Zoltán és Perczel Olivér munkája foglalja össze. Az egyik legrégebbi médiasztár egy új műfajjal a westernrevüvel rukkolt elő az 1800-as évek végén. Több évtizedes vállalkozása során bejárta az Egyesült Államok és Európa országait. 1906-ban Magyarországra is ellátogatott, s mintegy 25 városban lépett fel. Ekkor járt a mai Vajdaság négy településén is: Nagykikindán, Nagybecskereken, Versecen és Pancsován. A cikk a sztárnak e helységekben való cirkuszi fellépéseiről, s azok fogadtatásáról szól, melyhez a referens irodalom mellett korabeli újságok nyújtottak alapot. A több száz fős társulat előadásainak töretlen sikerét a gazdag látványanyagban bővelkedő számok biztosították. Megjelent a rodeó, a postakocsi-támadás, a harcosnak kifestett indiánok rikoltozása, tüzérgyakorlat, s egyéb lovasprodukciók.
A Perspetíva rovat tematikáját a genderkutatások képezik, mely egyben a szám központi tárgya is. A gender-problematikával foglalkozó öt tanulmány elején a szerkesztő, Lendák-Kabók Karolina bevezetője áll. Vázlatos összefoglalásában kifejti, hogy a társadalmi nemhez (genderhez) való viszony, illetve a nők szerepvállalása miként alakult a múlt század folyamán Vajdaságban. A gender-szakértők jelenlétének fontossága mellett kihangsúlyozza, hogy a gender-dimenzió ma már nem csupán a jogszabályok része, hanem átível a kutatások területére is. A szerkesztő emellett irányvonalát adja az égetően aktuális feladatoknak.
Bakos Petra két „bevándorlóregény” (Melinda Nadj Abonji: Galambok röppennek föl, Kati Hiekkapelto: Kolibri) komparatív elemzését végzi a Testet öltött határok c. dolgozatában. Vizsgálata során arra keresi a választ, hogy az egyén anyagi helyzete, származása, társadalmi neme miképpen befolyásolják a róla mint emigránsról formált képzeteket, s hogyan hat ez saját identitására. Az izgalmas elemzés során szembesülhetünk a magukat otthon-lévő-testként érzékelők normaalkotásának taszító gesztusával az oda-nem-illő-testtel való találkozás során. Vagyis terítékre kerül a két jugoszláviai magyar főhősnő belső harca, melyet a svájci és finn „bennszülöttek” gerjesztenek.
A tematikus blokkot is szerkesztő Lendák-Kabók Karolina az interszekcionalitásról mint elméletről és kutatási módszerről szóló dolgozatában rámutat annak jelentőségére és szükségességére a vajdasági magyar szociológiai munkákban. Megfigyelése szerint a különböző társadalmi kategóriák mátrixában elhelyezkedő közösségünk megfelelő inteszekcionális vizsgálati táptalajt tud nyújtani a kutatóknak, különös tekintettel a gender-kategóriára.
A fotográfia mint a felforgató női szubjektivitás terepe című munkájában Palásti Andrea a posztfeminista kritika, a queer elmélet és a kultúrakutatás elméleti nézőpontjából vizsgálja Bogdanka Poznanović, Katarina Radović és Tanja Ostojić alkotásait. A művésznők szembefordulnak a médiában elterjedt nőképpel, felrúgják a sztereotípiákat, s újradefiniálják a női identitást provokálva ezzel a patriarchális társadalmi normákat.
Margareta Bašaragin tanulmányában a megszólítás és a kapcsolatfelvevés beszélgetési stratégiáinak hatását vizsgálja fiúk és lányok különböző nyelvi, nemi és kulturális identitásának kiépítésénél. Az interakciókat terepmunkája során videofelvételen rögzítette két szabadkai általános iskola nyolcadik osztájának szerb és magyar tannyelvű anyanyelvóráján. Munkájának tömbjét ennek részletes átirata képezi, s eredményei azt mutatják, hogy a megszólításbeli különbségek kulturálisan és nemileg feltételezettek és igazolják a rejtett nemi alapú megkülönböztetést a tanárnő közvetlen nyelvhasználatában.
Novák Anikó a gender-kérdés kapcsán Tolnai Ottó A tengeri kagyló c. kisregényét teszi górcső alá. A több szempontból is indokolt megközelítésmóddal arra keresi a választ, hogy a férfiszereplők miképpen tekintenek a nőkre, ők ezt hogyan élik meg, illetve milyen nemi és hatalmi vonalak érvényesülnek a regényben. Emellett arról is olvashatunk, hogy a társadalmi normák miként határozzák meg a kamaszfiú szocializációját.
Az Örökség rovatban Tamás Ágnes foglalkozik a jugoszláv és magyar karikatúrák ellenség és önképével. Az 1945 és 1947 közt megjelenő vicclapokat a történeti összehasonlítás módszerével vizsgálja.
A Szemle rovat négy könyvismertetőt tartalmaz. Kovács Ádám Gábor az első világháború századik évfordulójának apropójából megjelent a Háborús konfliktusok és erkölcs című hiánypótló tanulmánygyűjteményt méltatja a háború-káosz-béke egyenesén keresztül.
Az 1940-es évek bácskai történéseinek és traumatikus történeteinek jobb megértését segíti, illetve forrásgyűjteményként további kutatásokra ösztönöz a Papp Árpád által szerkesztett Igaz történetek mindenkiföldjéről című kötet. A kutatások 37 településen 170 adatközlő életinterjúinak felvételével több mint 200 órányi történetet rögzítettek.
A Pécsi Tudományegyetem Francia Tanszéke Acta Romanica Quinqueecclesiensis címmel olyan könyvsorozatot indított, mely publikációs és tájékozódási lehetőséget kínál a fiatal kutatóknak, és kapcsolatokat teremt a közép-európai romanisztikai műhelyekkel, valamint más diszciplínákkal, amelyeknek vannak francia, frankofon vonatkozásai.
(Írta: Deák Szlancsik Enikő)
