Az idén sem volt felhőtlen az ünnep

Nagyon régen volt már az, amikor a magyarországi közbeszédben az volt a téma, hogy vajon lehet-e közösen, együtt ünnepelni a nemzeti ünnepeket, vagy szekértáborokba verődve kell fejet hajtani a régi nagyok előtt. Az idei március 15-én ez a kérdés már fel sem merült, sem az elemző műsorokban, sem az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóját megelőző napokban. Külön ünnepelt mindenki, minden egyes párt saját helyet keresett a budapesti ég alatt, de még a civil szervezetek sem tömörültek: magában ünnepelt a Civil Összefogás Fórum és magában az Elnököt a köztársaságnak! Csoportosulás is.

Mégsem volt felhőtlen az ünnep.

Az állami rendezvények szerdán reggel a köztársasági lobogó ünnepélyes felvonásával kezdődtek a parlament előtti Kossuth téren, majd a Múzeumkertben folytatódtak, Tarlós István, Budapest főpolgármestere és Orbán Viktor miniszterelnök beszédével. És a füttykoncerttel, amelyet az Együtt formáció elnöke, Juhász Péter szervezett, a bíróság pedig kedden késő este hagyott jóvá a rendőrségi tilalmat felülbírálva. Meg a lökdösődéssel, rengeteg verbális, és némi fizikai összetűzéssel az ünneplők és a demonstrálók között.

Az egyes pártok a nap különböző szakában a forradalomhoz kötődő ikonikus helyeken ünnepeltek.

ORBÁN VIKTOR: MÁRCIUS TIZENÖTÖDIKE A MI DIADALUNK

A kormányfő ünnepi beszédében az európai lázadásról beszélt, arról, hogy Magyarországnak függetlensége és nemzeti önállósága védelmében bátran meg kell vívnia az előtte álló csatákat, meg kell állítania Brüsszelt és meg kell védenie határait.

„Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít sem a magyar nemzet múltja, sem a magyar jövő. De nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít az európai emberek biztonsága. De nekünk számít. Lehet, hogy Brüsszelnek és a nemzetközi pénztőkének nem számít, hogy megmaradunk-e magyarnak. De nekünk számít” – szögezte le Orbán Viktor, aki természetesen arra is kitért, hogy a betelepítést meg kell akadályozni, a „külföldi pénzből kitartott hálózatot átláthatóvá kell tenni”, az adók, a bérek és a rezsi szabályozásának jogát pedig magyar kézben kell tartani.

Kiemelte azt is: minden nemzet csak olyan módon lehet boldog, ahogy azt a természete megszabja.

A magyarok a boldog élethez csak úgy juthatnak el , ha a szabadság és a függetlenség útját követik – mondta Orbán Viktor.

A kormányfő szerint ma ismét ’48-as szelek fújnak Európában, és ma még lehetőség van arra, hogy a lázadás felszabadító energiáit „alkotmányos kereteken belül tartsuk, és az európai birodalmat mélyen, de békésen és rendezetten alakítsuk át”. Mindenekelőtt Brüsszelben le kell dobni „az álszentség maskaráit”, egyenes beszédre és a jövő nyílt megvitatására van szükség, „a szép elvek mögé bújtatott machinációknak véget kell vetni” – szorgalmazta.

Szavai szerint „lehet még a magyarból valami, ha megértjük a 12 pont velejét, amely így hangzik: Legyen béke, szabadság és egyetértés”.

Arról is beszélt, hogy a nemzet nemcsak közös nyelvet, kultúrát és múltat jelent, hanem azoknak a pillanatoknak az összességét is, amikor a történelem próbatételei egybekovácsolják a szíveket.

„Ezért váltunk újra erős nemzetté az elmúlt években: egybekovácsolta ugyanis a szíveket a nemzeti és keresztény alkotmányért vívott harc, az adósrabszolgaság elleni lázadás, a gazdasági függetlenségért folytatott küzdelem, valamint az is, hogy lefogtuk a kapukat belülről nyitogatni akaró brüsszeli kezeket” – sorolta a kormányfő ünnepi beszédében (amely egyébként egy kicsit sem hasonlított arra a beszédre, amelyet ugyancsak Orbán Viktor mondott alig öt napja, az uniós csúcsot követően Brüsszelben, egy sajtótájékoztató keretében, ahol viszont azt emelte ki, hogy „Európa minden nehézség ellenére továbbra is a világ legjobb helye”.)

A hivatalos jelentések szerint a múzeumkerti ünnepségen húszezer békés ünneplő mellett ötvenöt-hatvan rendzavaró jelent meg, s a rendőrség és a szervezők összehangolt munkájának eredményeként a nemzeti ünnep méltóságát sikerült megőrizni. Namármost, aki akár egy percet is látott/hallott az ünnepi rendezvényből, hallhatta, hogy mekkora füttykoncert kísérte a kormányfő beszédét. És az minden volt, csak méltó nem egy nemzeti ünnephez. Valahogy egyszer meg kellene értetni a mindenkori ellenzéknek (legyen bárki is ellenzékben az adott pillanatban), hogy nem a nemzeti ünnepek emelkedett pillanatai a legjobb időpontok arra, hogy kifejezésre juttassa ellenérzését a regnáló hatalommal szemben. De erre már tizenéve nem sikerült megoldást találni, így hát az idei ünnepség is hangorgiába torkollott. Meg persze némi lökdösődésbe, hazaárulózásba, anyázásba mindkét oldalról…

Ahogyan a kormányfő mondotta volt: a magyar nemzet horizontjáról nézve két út közül választhatunk: választhatjuk azt, amely a nemzeti nagyság tágas kapujához, és azt is, amelyik a gyűlölködés lehúzó ingoványába vezet…

VONA GÁBOR: ORBÁN A NEMZETRE HIVATKOZVA PRÓBÁLJA MEG KIZÁRNI A NÉPET

„A miniszterelnök rendesen be van csokizva” – hangzott el cseppet sem ünnepien a Jobbik ünnepi rendezvényének kezdetén, mielőtt a műsorvezető színpadra szólította volna Vona Gábor pártelnököt szerdán a Március 15-e téren.
Vona szerint „sem külföldi helytartóknak, sem hazai földesuraknak nem lehet kiszolgáltatni Magyarországot”, s magyarázatképpen hozzátette: előbbit az MSZP, utóbbit a Fidesz tette, velük szemben azonban a Jobbik a nép pártján áll. „Kádár János a néplélekből megpróbálta kizárni a nemzettudatot, most pedig a fordított Kádárként működő Orbán a nemzetre hivatkozva próbálja meg kizárni a népet” – mondta a pártelnök.

Vona vallja, hogy a nép és a nemzet azonos fogalom, és ha az szétválik, az kádárizmust vagy orbánizmust eredményez. Vona Gábor értékelése szerint az emberek több szabadságot kérnek. „Ne Orbán Viktor döntse el, miről lehet népszavazást tartani, ki lehet a köztársasági elnök, vagy hogy több stadion vagy kórház épüljön” – sorolta.

A Jobbik elnöke azt is megfogalmazta, hogy az emberek több igazságot kérnek, ezért valódi elszámoltatást sürgetett. Mint mondta, kormányra kerülésük esetén „lesz majd fogcsikorgatás”, a politika pedig nem a maffia szinonimája, hanem a közösség szolgálata lesz. Egyúttal „földesúradót” és a törvénytelenül szerzett javak elkobzását is kilátásba helyezte.

ELSZÁMOLTATÁST ÍGÉRNEK A SZOCIALISTÁK

Az MSZP nem szervezett igazán komoly rendezvényt a nemzeti ünnep alkalmából: Molnár Gyula pártelnök a Szabad Sajtó Díj átadásán beszélt, ahol kiemelte: Magyarországon nincs szabadság, testvériség és egyenlőség. Sajtószabadság sincs, mert állami cenzúra van, állami pénzen felvásárolt, teljesen elbutított hazugsággyár váltja fel a szabad sajtót. A kormány gyűlöletet szór az országban mindenkire, a munkájáért tüntető tanárra, az orvosra, az országot komoly pénzzel támogató Európai Unióra, a rokkantnyugdíjasra és az Iszlám Állam elől menekülő filozófusra, polgárra, átlagemberre, és átkot szór az olimpiaellenes fiatalokra. Azt mondta, az MSZP-nek nem a tisztességes, kemény munkával meggazdagodott emberekkel van bajuk, hanem „a fideszes oligarchákkal, a pöffeszkedő kiskirályokkal”, akiket el fognak számoltatni.

LMP: PETŐFINEK SEM KELLETT VOLNA PAKS

A függetlenség, az önrendelkezés és a szuverenitás gondolata köti össze az a 169 évvel ezelőtti forradalmi eseményeket napjainkkal – jelentette ki az LMP társelnöke az egykori Pilvax kávéházban. Szél Bernadett szerint a magyarok törekvései ma is abból az eszméből származnak, hogy saját politikai közösségük sorsát maguk szeretnék meghatározni. Megítélése szerint ebből a szempontból kell feltenni azt a kérdést, hogy Petőfi, Jókai, Vasvári vagy az első felelős kormány akart-e volna paksi bővítést. „Milyen szuverenitás az, amelyet a kormány egy külföldi hatalommal összejátszva bocsát áruba az emberek feje felett?” – kérdezte Szél Bernadett.

Hadházy Ákos, a párt másik társelnöke a mintegy száz ember részvételével megtartott rendezvényen rendszerváltásról beszélt, amely szerinte szükségszerűen jár majd együtt a kormány leváltásával. Szerinte semmi nem mutatja, hogy ha ismét a jelenlegi kormány nyerne 2018-ban, ne nyúlna egyre durvább eszközökhöz, mert ez a kormány „túl sokat és túl nyíltan lopott”, s mivel annak tagjai a börtönnel játszanak, félnek, és aki fél, az kiszámíthatatlan.

MAJTÉNYI: A LEGREMÉNYTELENEBB HELYZETBEN SEM SZABAD FELADNI A KÜZDELMET

Az 1848-49-es események tanulsága, hogy a küzdelmet még a legreménytelenebb helyzetben sem szabad feladni, akkor sem, amikor úgy tűnik, már végérvényesen elveszett a szabadság ügye – jelentette ki Majtényi László korábbi ombudsman, az Eötvös Károly Intézet elnöke az Elnököt a köztársaságnak! csoport budapesti demonstrációján.
A baloldali ellenzék köztársaságielnök-jelöltje az Operától az Alkotmány utcáig sétált a tömeggel, majd a séta után tartott beszédében azt mondta: nem kell attól félni, hogy túl sokáig kell elviselni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét; akármilyen reménytelennek is tűnik a helyzet, órák alatt változhat. A volt ombudsman szerint kétféle nemzet van a világon, szabadságszerető és szabad. „Itt az ideje, hogy szabadságszeretőből szabadok legyünk!” – tette hozzá pontosítva: egy nemzet nem akkor lesz szabad, ha idegen elnyomás alól szabadul fel, hanem amikor saját elnyomóit „zavarja el”.

Az 1848-as 12 ponttal párhuzamokat vonva a többi között arról beszélt, hogy olyan Országgyűlésre és kormányra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy minden hatalom korlátozott legyen, mert alkotmányos államban nincs korlátlan hatalom.

Felvetette: vajon ő és szimpatizánsai lennének-e az idegen érdekek képviselői, vagy az, aki „a KGB főnökének kiváló barátja?”

A nevezetteken kívül megemlékezett még március 15-éről az összes többi párt is, ünnepeltek a Budapestre látogató lengyelek, a Civil Összefogás Fórum tagjai és jóval csendesebben a nép is, az istenadta, amely ingyen látogathatott a parlamentbe, vagy részt vehetett a budai Várba az egész napos családi programok valamelyikén. Délután kiosztották a legmagasabb rangú állami kitüntetéseket az Országgyűlés kupolatermében, a kitüntetettek számára díszvacsorát is szerveztek – csak éppen a felhőtlen, örömteli ünneplés maradt el 2017 márciusában Budapesten.

(Fotók: MTI)