A Magyar Szóban, „teVMéSZetesen” nincs cenzúra. Minden kétséget kizáróan tudjuk ezt, hiszen maguk a kiadóház felelős vezetői jelentették ezt ki, több ízben is.
Csakhogy történt, még a múlt héten, hogy az egyetlen vajdasági magyar napilap internetes oldalán feltették a (szokásos) heti körkérdést az olvasónak. Kire fog szavazni az elnökválasztáson? – ez volt a kérdés. És történt, hogy a kedves olvasók fölényesen Saša Jankovićot hozták ki győztesnek, aki ezen a szavazáson 17%-kal vert rá Aleksandar Vučićra, akinek végül még a második helyre sem sikerült befutnia, lévén még a „nem fogok szavazni” válaszlehetőséget is többen választották, mint a VMSZ által favorizált elnökjelöltet.
Hát ezt nem kellett volna tennie a kedves olvasónak. Nem jól választott. „Ülj le, fiam, rossz válasz, egyes”, üzente a Magyar Szó a saját olvasóinak azzal, hogy úgy döntött, ha már így alakult ez a körkérdés, ahogy, akkor az lesz a legjobb, ha az egészet megpróbálja meg sem történtté nyilvánítani. Ezért aztán a körkérdés végeredményét egyszerűen eltüntették az internetes kiadásukról, és a hozzá kapcsolódó kommentárt sem tették fel. Szóval: ha nem úgy szavazott a kedves olvasó, ahogy mi azt elvártuk volna, akkor inkább úgy csinálunk, mintha nem is szavazott volna.
Az élet mindig rácáfol arra a mondásra, hogy „ennél már nincs lejjebb”. Aztán mindig kiderül: van. A Magyar Szó most eljutott arra a pontra, hogy már nem csak a saját szerkesztőit, újságíróit, munkatársait cenzúrázza, hanem a saját olvasóit is.
Nagyjából ennyit a jelenlegi Magyar Szó közszolgálatiságáról, közérdekűségéről, cenzúramentességéről, pártatlanságáról és objektív tájékoztatásáról.
Bravó, csak így tovább!
