A Google 2004. április elsején indította el a Gmail nevű levelező szolgáltatását, amely azóta az összes Google termék közül a legnépszerűbbé vált.

A több, mint egymilliárd felhasználóval büszkélkedő Gmail gyorsan a világ kedvenc levelezője lett, és úgy tűnik, sikerül is az élvonalban maradnia.

Paul Buchheit évekig dolgozgatott a Gmail ötletén: a munka „Caribou” álnév alatt folyt, olyan titokban, hogy még a Google saját mérnökei sem tudtak róla.

Amikor útjára indult, leginkább azzal akarta megnyerni a felhasználókat, hogy óriási, 1 GB tárhelyet kínált, és megígérte annak folyamatos, ingyenes bővítését, ami mostanra 15 GB-nál tart. Először csak meghívásos alapon lehetett bekerülni a felhasználók közé, amit egyre lazítva de a Google fenn is tartott 2007-ig. Az újítás a levelezésben az úgynevezett „conversation view”, beszélgetési nézet volt, amely automatikusan összefűzi a leveleket, amikor valakivel egymásnak válaszolgatunk. Az évek múlásával aztán mindenféle újítást kitaláltak, például bizonyos számú leütés után automatikusan mentegeti a leveleket a rendszer. A spam szűrőre kezdetektől büszkék az alkotók: a beérkező leveleknek mindössze 0,1 százaléka lehet levélszemét. Egyre több nyelvre tanították meg a Gmailt, mára már 72 nyelven beszél.

Okostelefonokra számtalan alkalmazás telepíthető a legkülönfélébb igényeket kielégítve, például olyan is, amellyel megakadályozhatjuk, hogy esetleges részegségünk folytán komplett marhaságokat írjunk és küldjünk el, vagy hogy a Facebookon posztoljuk azokat, illetve hogy az Interneten vásároljunk. Azt, hogy ez a jelenség nem is olyan ritka bizonyítja, hogy az angolban már szleng is van rá, mégpedig a „winebooking” szó (tükörfordításban borfoglalóként értelmezhető), ami a facebooking, „féjszbukolás” pityókás állapotban való művelését jelenti. Ami a vásárlásokat illeti, a mobilhasználók több, mint 6 százaléka vásárol valamit olyan email alapján, amit a fiókjába kapott.

A személyes adatok védelmével kapcsolatban sok vád éri a Gmailt, talán nem is alaptalanul, hiszen ha az „apróbetűs részeket” is elolvassuk a felhasználási feltételekből, kiderül, hogy szinte bármit megtehetnek leveleinkkel és személyes adatainkkal. A Gmail egyébként is folyamatosan monitorozza a leveleket, figyeli a tartalmakat és ahhoz igazodva kapunk később személyre szabott reklámokat.

A 13. születésnapját ünneplő Gmail felhasználóinak átlagéletkora 31 év.

Az email idősebb, mint az Internet. 1965-ben az MIT (Massachusetts Institute of Technology) mérnökei már küldtek egymásnak elekronikus levelet, saját rendszeren belül. Az internet elődjén, az ARPANET-en 1971-ben küldte el Ray Tomlinson az első üzenetet és ő kezdte használni a kukacjelet is a felhasználó és a hálózat nevének elválasztására. Az email szót csak 1982-ben használták először, azelőtt nem is volt neve. Az első ingyenes levelező a Hotmail volt 1996-ban, és a HTML alapú szövegekre utalt az elnevezése. 1998-ban a Microsoft még mozifilmet is képes volt gyártani a reklám kedvéért, a You’ve Got Mail (Szerelem hálójáb@n) című filmben Tom Hanks és Meg Ryan talált egymásra az emailnek köszönhetően.

Jelenleg 3,7 milliárd felhasználó van a világon, tehát a Föld lakosságának 54 százaléka levelezik 4,4 milliárd email fiókot tulajdonolva. Az amerikaiak fele az ágyban is levelezik, 42 százalékuk a fürdőszobában is, 18 százalékuk pedig beismeri, hogy vezetés közben is. 38 százalékuk aggódik amiatt, hogy a kormány és a titkosszolgálatok figyelik a levelezését, mégis csak 2 százalék használ titkosító alkalmazást. Az üzenetek alig több, mint 55 százalékát nyitjuk ki számítógépen, okostelefonon olvassuk 25 százalékát, tableten 7,3 százalékát. Legnépszerűbb mobileszköz az iPhone, ezen nyitják ki az üzenetek 33 százalékát. Ha azt akarjuk, hogy el is olvassák üzenetünket, szombaton kell küldeni, azokat nyitják meg leginkább. A legrosszabb nap a péntek, akkor olvasunk legkevésbé emailt, de a szerda is elég gyenge nap.

Hogy melyik a legjobb email szolgáltató, nehéz megmondani, hiszen mindenkinek mások az igényei. Van, akinek a tárhely számít, másnak a kényelem, esetleg a csatolmányok mérete, vagy, hogy jól működjön mobilfelületen a levelező. Van, aki a reklámoktól mentes emailt szereti, és van, akinek a biztonság lényeges. Aki ez utóbbit tartja legtöbbre, annak találták ki a viszonylag új protonmailt, ami Svájcban lakozik, nem véletlenül, a CERN kutatóival együtt dolgozott rajta az MIT, a Caltech és a Harvard is. A központ 1000 méterrel a hegyek alatt, egy bunkerben működik, így még egy atomtámadást is túlélne. Létrejöttében nagy szerepe volt a 2014-es NSA-féle megfigyelési botránynak, amikor kiderült, hogy a titkosszolgálatoknak sokkal nagyobb hozzáférése van az adatokhoz és levelezésekhez, mint azt bárki is gondolta volna.