A kormányon lévő hatalmi blokk – a Vajdasági Magyar Szövetséggel együtt – az elnökválasztási kampányban előszeretettel ostorozta az előttük regnáló, a Demokrata Párt által vezetett kormánykoalíciót (amelynek egyébként a VMSZ ugyancsak a része volt) azzal, hogy a tönk szélére sodorta az országot. A Területi Gazdasági Fejlesztési Intézet (Institut za teritorijalni ekonomski razvoj; InTER) által közzétett felmérés eredményei azonban némileg más képet mutatnak.

A belgrádi Danas napilap által közölt adatok szerint Slobodan Milošević rezsimjének bukása után, a demokrata kormányok idején az átlagfizetés kilencvennyolc euró volt, 2013-ra pedig 388 euróra nőtt, azzal, hogy 2001 és 2004 között 98 euróról 194 euróra emelkedett az átlagbér, 2004 és 2008 között pedig 194 euróról 402 euróra. Aleksandar Vučić hatalomra kerülése óta azonban megváltoztak a tendenciák.

Dragiša Mijačić, az InTER igazgatója szerint a gazdasági válság előtti években a bruttó hazai össztermék (GDP) növekedése sohasem esett 4,4 százalék alá, 2004-ben pedig a kilenc százalékot is elérte, majd pedig 2008 után három alkalommal is negatív csökkenést mutattak ki.

A felmérés szerint egyébként a legtöbb külföldi befektetés Mirko Cvetković miniszterelnöksége alatt érkezett az országba: 2008 és 2011 között mintegy kilencmilliárd eurót ruháztak be Szerbiában. Ezzel szemben Vučić mindhárom kormányának hivatali idejében – összességében – mindössze 6,991 milliárd eurót tett ki a közvetlen külföldi befektetések nagysága.

Aleksandar Vučićnak egyedül a munkanélküliség csökkenése terén sikerült némi eredményeket elérnie, már amennyiben a nyilvántartásba vett munkanélküliek számát nézzük. Blagoje Paunović, a belgrádi Közgazdasági Egyetem tanára szerint a GDP-mutatók alapján Vojislav Koštunica kormánya volt a legsikeresebb, míg a Mirko Cvetković és az Ivica Dačić vezette kabinet bizonyult a legsikertelenebbnek. Mint mondta, arról sem szabad megfeledkezni, hogy Koštunica kormányzási időszakának végén, s Cvetković-kormány mandátumának az elején kezdődött a gazdasági világválság.

A professzor szerint a Vučić-kormány első évében történt visszaesés után a jelenlegi mandátumának első nyolc hónapjában ismét növekedés tapasztalható, és ez még nagyobb is lehetne, ha három évvel ezelőtt az országot nem sújtják az árvizek. A munkanélküliek száma egyébként 2005-ben volt a legmagasabb, amikor 719 881 ember volt munka nélkül az országban.