A locsolkodás és a tojáskeresgélés szokásával egyáltalán nem lógunk ki a sorból. Bár locsolkodás valóban csak a környező országokban létezik, de a tojásfestés vagy a gyerekek tojáskeresgélős játéka máshol is megszokott.
Angliából terjedt el a tojáskeresés mellett a tojásgörgetés játék, aminek lényege, hogy a tojásokat egy pálcával vagy fakanállal minél messzebb kell juttatni a füves pályán. Németországban és Dániában is gurítanak tojásokat. Amerikában a Fehér Ház gyepén, hagyományosan az elnök bíráskodásával folyik a verseny a meghívott gyerekek között. A brit fennhatóság alatt álló Bermudán sárkányokat kell eregetni, a gyerekeknek így magyarázzák el a mennybemenetel történetét.
Görögországban a szombati mise után meggyújtott gyertyát haza kell vinni, vigyázva, hogy a láng ki ne aludjon, majd ezzel különböző szertartásokat végeznek, megjelölik az ajtófélfát, meggyújtják vele a ház örökmécsesét. Kötelező húsvéti eledel ilyenkor a magiritsa, ami báránybelsőségből főzött leves. Korfu szigetén nem tanácsos az utcán sétálni, mert a házak erkélyéről kidobálják a cserépedényeket. Az amúgy is tányértörögetős görögök a cserépedényekkel a gonoszt távolítják el így a házból. A kihajigált edények cserepeit nem szabad összesöpörni, nehogy visszakerüljön a házba a gonosz.
Spanyolországban az óriási körmenetek és a főleg Valencia környékén szokásos sárkányeregetés mellett van egy érdekes felvonulás. Egy Verges nevű kisvárosban haláltáncot járnak nagycsütörtök estéjén. Csontváznak, a kaszásnak öltözött táncosok vonulnak végig a sötét óvároson és dobzenére, fáklyák fénye mellett vezetik a menetet a Golgotára.
A Fülöp-szigeteken eljátsszák a keresztre feszítést. Igaziból. Nagypénteken többen is vállalkoznak arra, hogy valódi szögekkel megfeszítsék őket, átütve kezüket, lábukat; azt mondják, így bűnbánatot nyernek. A katolikus egyház próbálja visszafogni a híveket, mégis minden évben van több jelentkező is.
A csehek és a szlovákok a vesszőzésben hisznek. A fiatalemberek fűzfavesszőből készült kis korbáccsal keresik fel a lányokat húsvét hétfőn, jól megcsapkodják őket, így a lányok egészségesek és szépek lesznek egész évben. A lányoknak utána szalagot kell kötniük a korbácsokra és vendégül látni a fiúkat.
Franciaország a konyhájával hódít. Bessieres városában 15 000 tojásból készítenek óriásomlettet. Azért pont ez a dél-franciaországi városka, mert Napóleon, amikor ott állomásozott seregével, finom omlettet kapott a szálláshelyen és annyira ízlett neki, hogy elrendelte, a sereg minden tagjának készítsenek egy adagot. Más városokban is él ez a hagyomány, több ezer tojás felhasználásával de Bessieres-ben a legnagyobb az omlett. Louisiana, Amerika francia kötődésű állama is átvette az óriásomlett készítésének hagyományát, bár ők nem húsvétkor tartják, hanem külön ünnepe van az óriásrántottának.
Norvégiában valahogy a krimi keveredett a húsvéthoz, ilyenkor adnak ki krimiket, a tévében is krimik mennek, a gyerekeknek nyomozós játékot szerveznek. 1923-ban hirdette az egyik könyvkiadó új regényét húsvét környékén az újságokban. A krimi hirdetésre sokan azt hitték, valódi hír. A könyv jól fogyott és a következő évben is húsvétra időzítettek a kiadók az újabb krimiket. A norvégok meg rászoktak a borzongásra az ünnepi időszakban.
Németországban és Dániában tojásfákat állítanak, szép, színes tojásokkal, díszekkel és szalagokkal teli fák jelképezik a feltámadás utáni életet. Németországban divat óriási tüzeket rakni, amivel a hideg telet búcsúztatják el.
Ausztráliában, ahol a nyúl nem őshonos rágcsáló, nem örvend nagy népszerűségnek. Sokkal több kárt okoz, mint hasznot és meg is tesznek mindent annak érdekében, hogy csökkentsék számukat, még alapítvány is dolgozik a „Nyúlmentes Ausztráliáért”. Így aztán itt nincs semmi húsvéti nyuszizás, van viszont egy jópofa, saját őshonos jószáguk, ami a húsvéti felelős. A bilby (bilbi) egy kedves kis bandikut, erszényesnyúl fajta, amit nagy fülei miatt nyúlfülű bandikutnak is becéznek és nagy becsben tartják, főleg ilyenkor húsvét környékén. A csokinyúl helyett természetesen csokibilbi van a boltokban.
A nyúl-utálatot Új-Zéland fejlesztette tökélyre, ahol az ünnep alkalmából „Nagy húsvéti nyúlvadászat” címmel 24 órás versenyt tartanak. A csapatok célja minél több kis prémes felkutatása és lelövése. Az a csapat győz, akinek a végén a legtöbb kiterített zsákmánya van.