Talán kezdem azzal, hogy a magam részéről méltányolom Petar Terzić helytörténeti kutatásait, és azokat a könyveket, amelyeket ezzel a témával kapcsolatban megírt és kiadott. Abban azonban gondolom, mindketten – ő is, én is – egyetértünk, hogy a 2003-ban, egyébként teljes joggal neki ítélt városi kitüntetést emiatt a tevékenysége miatt kapta, és nem a gazdaságfejlesztés terén kifejtett elévülhetetlen érdemei miatt.
Épp ezért egy kicsit meglep, hogy Terzić úr, a Szabad Magyar Szónak adott nyilatkozatában, illetve cáfolatában azt állítja, a gazdaságfejlesztés az a terület, amelyet ő polgármestersegédként fed, és hogy a szerződése is erről szól. Egyrészt ugyanis felmerül a kérdés, honnan tudhattam volna ezt én, vagy bárki más, amikor a polgármester gondosan eltitkolja, hogy melyik segédjét milyen szakterületen alkalmazza, és melyikükkel milyen szerződést kötött. Miért titkosak ezek a szerződések, miért nem tudhat róluk a nyilvánosság? De mivel – valami oknál fogva – nem tudhat, így mindenki találgatásokra és feltételezésekre kényszerül, az pedig teljesen logikus feltételezésnek tűnt számomra, hogy Petar Terzić szakterülete a fűtés. Minden eddigi nyilvános szereplése és megnyilvánulása ugyanis a távfűtéssel volt kapcsolatos: gondoljunk csak a zentai községi képviselő-testületben megtartott, majd egy óra hosszás előadására, vagy arra a szintén általa vezetett lakossági fórumra, melynek egyetlen témája szintén a távfűtés helyzete volt.
Másrészt, legjobb tudomásom szerint Terzić okleveles technológus, ami természetesen szakértelmet jelent – csak épp nem gazdaságit. Hol van itt a szakértelem? És végül harmadrészt, felmerül a kérdés, hogy ha már – mint az kiderült – az ő szakterülete a gazdaság, akkor hol vannak az ezen a területen belül felmutatható eredmények? Miért titkolja azokat az állítólagos projektumokat, amelyekkel foglalkozik?
Mindezek alapján továbbra is jogosnak tartom, ezért továbbra is fenntartom a kérdést: mit alkotott Petar Terzić polgármestersegédként azalatt az egy év alatt, amióta ezen a tisztségen van, és amely idő alatt körülbelül egymillió dinárt költöttek el a fizetésére és a járulékaira az adófizetők pénzéből?
(A szerző a Zenta a zentaiaké frakció tagja)