A Múzeumi Világnapot a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) szervezi 1977 óta. A nemzetközi szervezetet 1946-ban alapították, célja a kulturális örökségek védelme, a kulturális javak nemzetközi áramlásának elősegítése, megőrzése és restaurálása. A világ országainak 20 000 múzeuma kapcsolódik e tevékenységhez. A szervezet moszkvai konferenciáján határozták el 1977-ben, hogy május 18-án legyen a múzeumi világnap, amikor a világ múzeumai által őrzött emlékek, értékek komolyabb figyelmet kapnak. Az ICOM Tanácsadó Testülete minden évben választ egy témát, az 2017-es év üzenete: „a múzeumok és az elhallgatott történelem – kimondható-e a kimondhatatlan?”
Több mint 120 országból 30 000 múzeum szervez programokat a világnap alkalmából.
A világ leglátogatottabb múzeuma a párizsi Louvre, 2014-ben 9,3 millióan voltak rá kíváncsiak. Ez a szám azonban csökkent, sokan a terrorfenyegetettségnek tudják be, hogy tavaly „csak” 7,4 millióan látogattak el ide. Közel ugyanennyi látogatóval büszkélkedhet a Kínai Nemzeti Múzeum, amely a világ legnagyobb múzeuma, 200 ezer négyzetméteren terül el. Szorosan a nyomukban lohol három amerikai múzeum, a Természettudományi, a Repülési- és Űrkutatási Múzeum és a Metropolitan. Mindegyik körülbelül 7 millió látogatót fogad évente. Visszatérve Európába a British Museum folytatja a sort, majd a Vatikáni Múzeum következik, stabilan 6 millió fölötti látogatószámmal. Aztán olyan múzeumok következnek, mint a National Gallery Londonban, a sanghaji Tudomány és Technika Múzeum, a tajpeji Palotamúzeum, a Természettudományi múzeumok Londonban és New Yorkban és a Tate Modern Londonban.
Ha engedményt teszünk és nyitott múzeumokat is tekintetbe veszünk, egyértelműen mindenkit legyőz a kínai Palotamúzeum, vagyis a Tiltott Város, évente 14 millióan keresik fel.
Érdekes módon a látogatók száma nem jelent feltétlenül népszerűséget is, például a Louvre az előző listában hiába szerepel az első helyen, népszerűségben csak tizenharmadik volt tavaly. A szentpétervári Ermitázs pedig nem fogad 4 millió látogatót sem évente, mégis a harmadik legkedveltebb múzeum. A Musée d’Orsay Párizsban hasonló „sorsra jutott”. A mexikói Antropológiai Múzeum ugyancsak sehol nincs a „vendéglistán”, de népszerűségben az ötödik és ugyanez a helyzet a New York-i 9/11 Memorial múzeummal is.
A Metben valamit nagyon jól csinálnak, mert nemcsak a látogatók számában állnak kiemelkedő helyen, de népszerűségben is az elsők, tehát a látogatók nemcsak végigjárják a helyet, hanem tetszik is nekik, amit látnak. A British Museum hasonlóan jó mindkét megmérettetésben.
A világ szakmailag legjobbnak ítélt múzeumai a Louvre, az Egyiptomi Múzeum Kairóban, a Vatikáni Múzeum és újra a British Museum és a Met következik.
A múzeumoknak is van őse, nem is gondolnánk, hogy már i.e. 530-ban is volt múzeum a világon, mégpedig az Újbabilóniai Birodalomban. Nabú-naid király és lánya, Ennigaldi hercegnő építtetett múzeumot a megelőző mezopotámiai évezredek műtárgyainak.