Elég egy pisszenés, s Zenta város – ha nem is a világsajtóban, de – azonnal megjelenik a regionális média minuszos hírei között.
Az egész azzal kezdődött, hogy Pásztor István, a VMSZ elnöke felkérte Aleksandar Vučićot, Szerbia (még) jelenlegi kormányfőjét, s jövőbeni köztársasági elnökét, hogy legyen a zentai csata 320. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő ünnepségsorozat fővédnöke. Vučić persze kapott az alkalmon s azonnal belement a buliba, ami már csak azért is pikáns dolog, mert a választások során a karakánságukról híres/ hírhedt zentaiak voltak azok a kakukkfiókák, akik a tuti befutó helyett többnyire Saša Jankovićra adták le a voksukat. Gondolom Vučić azért döntött a fővédnökség elfogadása mellett, hogy kiköszörülje a méltóságán esett csorbát, s hogy nagylelkűségét megmutassa a renegát zentaiaknak, hogy esze ágában sincs nyilvánosan megtorolni a hűtlenségüket. Ehelyett szépen fizet, hogy szeptember 11-én, a zentai csata napján a város szökőkútjából is mézes sör folyjon, s, hogy egy szépen felújított főtéren koncertezzen Ceca Ražnatović és Pataky Attila, mert a jelenlegi magyar és haladó önkormányzattól nehezen tudom elképzelni, hogy egy épkézláb zenészt meghívjon.
Később Pásztor bejelentette, hogy Áder Jánost, Magyarország köztársasági elnökét is felkéri majd fővédnöknek, de a hab a tortán mégis az, hogy közölte, Recep Tayyip Erdoğan, török elnök is hasonló megkeresésre számíthat.
A világpolitikában kevésbé jártasak kedvéért az 1954-ben született Erdoğan, a az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) elnöke, s török államfő az ellene szervezett, egyes hírszerzői források szerint saját maga által megjátszott, és ebből kifolyólag elbukott katonai lázadás után kegyetlenül leszámolt vélt vagy valós ellenségeivel. Nagyarányú tisztogatást hajtott végre a hadseregben; több ezer bírót és több ezer tanárt felfüggesztett az állásából. Szükségállapotot vezetett be, és felfüggesztette Törökországban az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Nagyarányú tisztogatást vitt végbe a török médiában is: 131 médiumot (televíziókat, rádiókat, nyomtatott sajtótermékeket, kiadókat, hírügynökségeket) záratott be, közöttük kisebbségi médiumokat és egy gyermekcsatornát is, s nem utolsósorban 2017 áprilisának utolsó napjaiban újabb 3224 ember ellen adtak ki elfogatóparancsot azzal a váddal, hogy közük van az általa júliusi puccskísérlet felelősének tartott Fethullah Gülen hitszónokhoz. Az országban blokkolták a Wikipédiát, s hogy véletlenül se rontsa az eddigi átlagot, még 1626 embert vetetett őrizetbe.
Szóval, megértem, hogy kell a pénz az ünnepséghez, amire már régóta illett volna meghívni a törököket is, viszont nem biztos, hogy éppen most kellene Erdoğant ilyesmivel zaklatni. Nem azért, mert jobb dolga is akadna egy megemlékezés pénzelésénél, hanem egyszerűen azért mert, már amennyiben haladni szeretnénk Európa irányába, s amennyiben a VMSZ érdeke is az Európa Unióba kerülés, akkor erősen kétlem, hogy éppen a jelenlegi török elnököt kellene megkörnyékezni egy ilyen ajánlattal. Kicsit az egész olyan, amikor a sarki késdobáló állandóan kötözködő részegesét kérnénk fel, hogy az ötcsillagos szállodában megrendezésre kerülő szalagavató bálra kísérje el lányunkat. Ahogyan alakulnak a dolgok, azon sem csodálkoznék, ha néhány nap múlva Putyint, Lukasenko fehérorosz elnököt, Kim Dzsongun, észak-koreai pártfőtitkár, Nicolás Maduro venezuelai elnököt, Rodrigo Duterte, fülöp-szigeteki elnököt, és a világ többi, európai viszonylatban kevésbé szalonképes államfőit is felkérnék a zentai csata jubileumának a támogatására. A zentaiak pedig egy jó ideig szemlesütve szégyenkeznének, hogy a saját politikusaik hirtelen felbuzdulásukban hány fura figurát invitáltak meg a városuk napjára.
