„Nincs csőrepedés és nem ereszt a szökőkút, hanem túlfolyik“ – jelentette ki Belgrád főpolgármestere, Siniša Mali a Slaviján található, zenélő kúttal kapcsolatban.

„A szökőkút túlfolyik az oldalán, de a víz nem az utcára folyik. Sehol sem repedt meg semmi, nincsenek repedések, nincsenek lyukak. Ezek a tények. Nem tudom, hogy ki látta, hogy a szökőkút folyik, mert nem folyik, nem ereszt, hanem túlfolyik“ – mondta újságíróknak a főpolgármester, aki szerint csapatokat küldtek, hogy ellenőrizzék, amit a sajtóban olvasni lehet, de senki sem látott vízcseppeket, amelyek a szökőkúton kívül hullottak volna le.

„Nem kommentálhatom az egyes sajtóhíreket, mert a fotómontázs csodákra képes“ – állítja a főpolgármester.

A Slaviján található különleges zenélő szökőkutat június 5-én avatták fel. Egyes médiumok néhány nappal később közölték, hogy a kútból kifolyó víz veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

A zenélő szökőkút 1,8 millió euróba került és Görögországban gyártották le.

A sajtó a közösségi médiában megjelent hírek kapcsán közben arról ír, hogy a méregdrága szökőkút túlságosan zajos, s máris gondot okoz az autósoknak, akik kénytelenek jelentős mennyiségű vízen áthajtani – ráadásul a felcsapódó vízből jut a trolimegállóban várakozó utasokra is.

 

Egyes közlekedésbiztonsági szakemberek szerint a figyelmet elterelő szökőkút veszélyes lehet közlekedésbiztonsági szempontokból, ráadásul folyamatosan nedves lesz az úttest.

Csak halkan jegyezzük meg: az ilyen turistalátványosságokat, amelyek ráadásul a gyalogosok számára kínálnak igazán igéző látvány- és hangzásvilágot, nem igazán a zsúfolt közlekedési csomópontok mértani közepébe szokás helyezni. Inkább gyalogosövezetbe, forgalomtól elzárt terekre, hogy mindenki zavartalanul csodálhassa…

Még pénteken Goran Vesić, a város menedzsere azt mondta: a zenélő kútról szóló döntés még 2012-ben született, akkor, amikor azok voltak hatalmon, akik ma bírálják ezt a fejlesztést.

Vesić arról is beszélt: a polgárok tömegesen gyülekeznek a zenélő kútnál, elfogadták a város új attrakcióját, és sajnálatos, hogy egyesek számára a szökőkút lett a politikai küzdelem egyik kifejező eszköze, de ha már nincsenek politikai elképzeléseik, legalább a szökőkúttal próbálnak teret nyerni a médiában.

Vesić szerint a zenélő szökőkút lett Belgrád új szimbóluma: „Valami újat kaptunk, olyasmit, amit eddig csak olyan városokban láthattunk, mint Barcelona, Szentpétervár vagy Dubai. Az új szökőkút az évek óta tartó városrendezés szerves része. Célunk, hogy Belgrád érdekesebb legyen a turisták számára. Belgrád lassan lábra áll, új munkahelyeket nyitunk és városunk lassacskán a régió gazdasági központjává válik. A szerb kormány politikájának része vagyunk és sikeresen valósítunk meg olyan projektumokat, amelyek évek óta nem mozdulnak előre. Ilyen projekt a Belgrád víziváros is.